Révész Sándor: A bezi–enesei egyesült ágost. hitv. evang. keresztyén egyházközség története. Győr : Gross ny., 1908.

A bezi-i ág. hitv. ev. egyházközség Magyarországon egyike a legrégebbieknek. Még a XVI-dik, tehát a reformáció századában keletkezett s az akkori földesurak és jobbágyok áthatva az evan­geliom szellemétől, együttes buzgósággal az Istenháza mellé azonnal iskolát is állítottak. Néhány fenmaradt régi adat, mint igen virágzó ecclesiáról emlékezik meg. Az első időben itt működött lelkészek és tanitók neveit azonban sajnos nem ismerjük. A bővebb adatok elveszését egyébként nem is csudálhatjuk, mert a fejlődésnek szép esztendeire szomorú idők következtek s a bezi-i hivek igen sok zaklatásnak lőnek kitéve. Ugyanis 1618-ban Bezi Pázmány Ferenc és Péter birtokába jutott. Elég azt tudnunk, hogy Pázmány Péter is földesura volt a községnek, elgondolhatjuk szomorú sors várakozott arra, ki a hatalmas és a protestánsokat gyűlölő érsek birtokán bátran vallotta az evangeliomi igazságokat. 1650-ben Jagasich Péter alispán, majd 1680 körül Bezerédy István kapitány és Festetich Mária, özv. Komáromy Jánosné voltak itt a birtokosok. Rokon, avagy ellenszenvvel viseltettek-e a meg­tisztított vallás iránt, azt nem tudjuk, de jobbágyaikat meg­győződésük miatt aligha zaklatták, sőt — bármi okból — védel­mezhették is. Ezt következtethetjük abból a körülményből, hogy Bezin az evangélikusok lélekben és számban ismét megerősödtek s — dacára a XVII. század hetvenes éveiben lefolyt, a protestán­sokra nézve oiy gyászos eseményeknek, — a gyülekezet eléggé virágzott. Az 1671 —1681. közti időszakban Győrből, az ott zaklatott, vallásuk szabad gyakorlatában meggátolt evang. hivek Bezire is jártak ki isteni tiszteletre és egyéb functiók végeztetésére. Mi természetesebb, mint az, hogy az evangélikusok gyara­podását a katli. ellenfél, különösen a papság itt sem nézte jó szemmel. Épen nem lehetetlen, hogy a vallási gyűlölet zúdította a tisztán protestáns Bezire 1689-ben a német katonaságot, mely a községet teljesen elpusztította s a szó szoros értelemben a földdel egyenlővé tette. Ilyen szomorú dolgok könyen megtörténtek I. Lipót király uralkodása alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom