Révész Sándor: A bezi–enesei egyesült ágost. hitv. evang. keresztyén egyházközség története. Győr : Gross ny., 1908.

35 és hálaadásra készt, mennyei édes Atyánk szent akaratának, az áldás és üdv örök kutforrásának megismerésére hiv; másrészről künn az élet munka és küzdelmeinek mezején, öröm avagy bánat között egyaránt figyelmeztessen az istenimádásra, igaz életre, kötelességeink hü betöltésére. Ezt a fontos munkát teljesitik édes Atyámfiai, a harangok. Érchangjuk mindenkor komoly intés. A harangok szavairól akarok én elmélkedni ez ünnepélyes órában, de előbb jer kérjük Istennek segedelmét, szivünk mély buzgóságából igy imádkozván: Mi Atyánk ! . . . Alapigék 107 Zsoltár 1 vers és Luk. ev. 11 rész 28 vers. „Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert mindörökké vagyon az ö irgalmassága." „Boldogok akik hallgatják Istennek igéjét és megtartják azt." E két komoly szózat olvasható uj harangjainkon. A kettő együttvéve magában foglalja a keresztyén hivatását és ezt röviden igy fejezhetjük ki: Dicsérjétek az Urat! I. Szivböl fakadó imádsággal. II. Szent igéjének hallgatásával. III. Parancsolatainak megtartásával. I. „Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert mindörökké vagyon az ö irgalmassága !

u Van-e oly elborult lelkű ember, ki e szavakat érteni, az Isten jóságát, irgalmasságát látni, felismerni ne tudná? „Bárhova tekintek vándor ösvényemen, Istenem jóságod jelét szemlélhetem." Igenis Ö általa élünk, vagyunk és mozgunk! Cselekedeteit, áldásainak sokaságát ki beszélhetné ki? Többek azok, mint az égnek csillagai, megszámlálhatatlanok, mint a tengernek fövénye. Csak néhányra figyelmezzünk most! Kedves Gyermekek! Ifjú Testvéreim! Első intésem hozzátok szól! Ti élvezitek a szülői szeretet nyújtotta áldásokat. Ez a szeretet sokszor önmegtagadással, nehéz küzdelemmel gondoskodik rólatok. Véd, oltalmaz, el nem fárad, áldozatokat nem kiméi, csak hogy szép jövendőtöknek vesse meg alapját. Valahányszor megszólalnak a harangok, jusson eszetekbe, hogy ezt a gond3»