Hajdu Lajos: A besztercebányai ág. hitv. evang. keresztyén egyházközség rövid története. Besztercebánya, 1918.

55 volt s mint ilyent Eperjes városának lakossága egyik tanácsbirául választotta meg. Eperjes városának legbecsültebb s tapasztalatokban egyik leggazdagabb polgára volt, kinek tanácsára nagy súlyt he lyeztek a városiak. Befolyásos egyén is volt, ennek bizonyítéka, hogy egy ízben ö eszközölte ki Bécsben az eperjesi evangélikusok számára az istentiszteletek tartására az engedélyt. Munkásságát megbecsülték a város lakói s a város polgárául választották meg. Buzgó evangelikus lévén. s a mint a felsőmagyarorszá^i. evangelikus rendek Colleghima felépült s újonnan szerveztetett a felügyelők közé őt is beválasztották. Caraffa azért gyanúsította mert házában sokszor tatálkoztak Eperjesnek számottevő polgárai, hogy tanácsát kikérjék, s megbeszéljék vele ügyes bajos dolgaikat. A házában való gyülekezési oka testi fogyatkozása volt t. i. már 12 éve vak volt s nem járhatott sehova, tehát öt keresték fel polgártársai. A fogságban nagyon szomorú sorsa volt, őrei gúnyolták, boszantották s kínozták a szegény vakot. Sokszor éheznie kellett, mert őrei vagy 'megették előle az ételt, vagy hamuval s porral hintették be, hogy ehetet-