A Zalai Ág. Hitvall. Evang. Egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története. Tapolca 1909.
Az egyházmegye múltja
I. flz egyházmegye múltja. Szép Balatonunk zalai partvidéke, a magyar Tempe-völgye költői alkotások gazdag forrása s nemes honfiérzelmek megrezegtetője volt. Nemcsak természeti szépségével gyönyörködtet, de a történelmi mult patinája is elömlik rajta. Széles völgynyilások előtt tengerképü víztükör, a háttérben szabályos alakzatú bazalt hegykúpok, koronázva egykori sasfészkek omladozó falaival, a napsütötte lejtőkön a borág sötétzöld koszorúja, közben-közben sürün elszórt fehér falu borházak s modern képű nyári lakok : ez a Balaton melléke. Változatos kép, mely varázsával leköti a szemet, fogva tartja a lelket; elbájoló táj, a merengő magyar léleknek igazi otthona. Bár nem esett a népek nagy országutjába, de azért történeti föld ez is. A római cohorsok a Sabaria és Aquincum közötti útról nemcsak le-le tértek ide, a már akkor is értékes nedűt termő hegyek közé, de itt-ott állandó tanyát is ütöttek. Felszínre kerülő számos római emlék s' Probus császár csatornametszése a kisörsi hegy lábánál hirdetik a római kéz munkáját. Szláv helynevek (Tapolca, Tördemic, Ederics, Zánka) pedig azt bizonyítják, hogy Szvatopluk népe is megvetette itt ideiglenesen lábát. Tatár, török és német dulásról szomorúan beszélnek füstös düledékek s regél a népmonda. A honfoglalás után Örs vezérnek jutott ez országrész. Azóta magyar dal zeng a munkássereg ajakán, magyar kéz mállasztja a sziklakövet termőfölddé s a magyar lélek géniusza épiti Isten oltárát, emeli a nemzeti haladás szent hajlékát. Jó és balsors századai viharzottak el e táj felett, mindenik meghagyta a maga nyomait s mikor nyugot felől kezdett derengeni a lelki világosság hajnala, sugárai elhatottak idáig, mert a wittenbergi fülemüle dalát itt is meghallották. Sárvárról, a magyar Wartburgból meg ide hangzott Erdősi János ujtestamentomának ajánló versezete : „Itt ez Írásban szól most is néked ez által, Hütre hív mind, hogy senkise mentse magát, Aki zsidóul és görögül és végre deákul