Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

I. Figyelemreméltó részletek Magyarország történetéből különös tekintettel Baranya megye és Magyarbóly község történetére,

8 nek temetkezési helye ez időből származik. Bulcsu és Gyula magyar fejdelmek, midőn 932-ben Konstantinápolyból, Görögországból, hazajöttek, kísérőikkel együtt már keresztyének voltak s egy Hyeroteus nevű keresztyén papot is hoztak magukkal. Az 1000-ik évben I. vagy Szent István király alatt, a még pogány magyarok is, a ker. vallásra tértek át. Ez időben a ker. egyház egy és egységes volt. A róm. kat-, ev., ref., stb. nevek akkor ismeretlenek voltak. A Krisztus evangélioma, tanítása alapján egy volt az Úr, egy a hit, egy a keresztség. István király 10 püspökséget alapított, templomokat, iskolákat építtetett. Apostoli munkájában nagy segítségére volt neje, Gizella, a bajor király leánya. Aug. 20-át, István király nevenapját, úgyis mint egyházi, úgyis mint nemzeti ünnepet, mi is megünnepeljük és áldjuk az Istent, hogy a keresztyénség hazánkban is elterjedt. A baranyai keresztyének eleinte a pécsi püspökség alatt szervezkedtek. A ker. Magyarországnak nagyon sokat kellett szenvedni a Balkán felől betörő tatároktól (1241) és törököktől (mohácsi vész 1526 aug. 29). Hosszú, kb. 150 évig török fennhatóság alatt nyögött a magyar. Magyarország a pogányok és mohamedánok elleni harcban, saját vére árán védte meg a nyugoti országokat, pl- Ausztriát és Németországot s míg a magyar a sok küzdelemben legyengült, addig ezek nyugodtan és békén fejlődhettek. 5. A reformáció Magyarországban, különösképpen Baranyában. Luther és Kálvin még meg sem születtek, a külső hatalomért versengő ker. egyház, 1054-ben, két részre szakadt: a keleti és nyugoti egyházra. Ettől fogva megkezdődnek a Jézusi keresztyénség visszaállítására, a hitjavítási mozgalmak, így Angolországban (Wiklif), Franciaországban (Wald), Csehországban (Husz), majd 1517-ben Németországban, Luther és Svájcban, Kálvin reformátor fellépésével. 1421-ben, Baranyában, már huszita prédikátorokra akadunk. A Magyarbólyt magában foglaló, délmagyarországi reformáció, a magyar Wittenbergből, Siklósról indult ki. A siklósi vár akkori ura, Perényi Imre és fia Péter (1502—1548), több mint 30 községből álló jobbágyaival, továbbá Perényi udvari papja, Siklóssy Mihály és várkapitánya, Vass Mihály mindjárt a reformációhoz csatlakoztak. Luther barátja, Melanchton, Perényihez egy levelet ír 1545 márc. 27-én, melyben azt írja, hogy „pártfogolja tovább is