Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

X. A mohácsi evangélikus missziói egyház rövid története

163 kik a nép nyelvére lefordított zsoltárok imádsága és éneklése s az evangéliom, a Krisztus igéje hirdetése által, új hitet, reményt, s új munkakedvet öntöttek a csüggedő magyar lelkekbe.' A már említett Perényi Péter (Siklós és Sárospatak földesura) és Siklóssy Mihály reformátorokon kívül az ev. hit terjesztői voltak: Sztáray Mihály (ki a somogymegyei Tótsztárán született, mely szintén Perényi birtoka volt), Kopácsi István, Eszéki Zigeriusz Imre és Szegedi Kiss István. Az evangéliomi hitet valló Sztáray (ki 1544-ben Laskón, később Tolnán, majd Pápán volt lelkész) volt Baranyának első ev. püspöke, ki Tolna-Baranyában és Szlavóniában munkatársaival vagy 120 prot. gyülekezetet alapított. 1544-ben Sztáray helyét, Szegedi Kiss István foglalta el, s lett püspöke Baranyának. 1576-ban a hercegszőllősi zsinaton, Szegedi Kiss István befolyására, a baranyai gyülekezetek — Luthertől jobbára csak az úrvacsorai tanban különböző — Kálvini reformátióhoz csatlakoztak. A reformátió Mohács megértő magyarjai között is korán elterjedt. Sőt egyik történetíró (Lampe: ,,Hist. Reform.") azt írja: „Mohács egyike azon községeknek, melyekben a reformátió legkorábban fogott szikrát". A mohácsi egyházat is Sztáray szervezte meg, később Szegedi Kiss I. püspöksége alatt, mint református gyülekezet erős fejlődésnek indult, s kiváló papjai és művelt, értelmes tanítói és elöljárói vezetésével, mindmáig virul és általános tiszteletnek örvend. Fölkér: „Mohács története" c. művében megjegyzi, hogy: ,,a mohácsi reformátusokat az új vallás iránti lelkesedés, bizonyos erkölcsi magaslatra emelte, a törökökkel ellenállásukat növelte és bár okozói voltak a katolikus őslakosság pusztulásának (a XVII. század közepén nem volt Mohácson kat. templom, pap, s hívő is csak kevés), ámde városunknak nagy szolgálatot tettek azzal, hogy úgyszólván ők mentették meg a magyarságot". A mohácsi ref. templom ősi kincsét képezi egy 1570-ből való aranyozott kehely, melyet egy buzgó Paddi János nevű hívő, az ellenség elől a mohácsi szigetben és erdőségekben, faodukban elrejtve, megőrzött és megmentett. A Csele pataknál az első Lajos szobrot Turchányi Soma ref. vallású útbiztos állította fel 1864-ben. 3. Az elsci evangélikusok, mint a helyi testvér ref. egyház tagjai. A mohácsi ev.-ok története belekapcsolódik a ref.ok történetébe és viszont. A kisebbségben levő evangélikusok, Vértesi. i<