Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

IX. A siklósi evangélikus missziói egyház rövidtörténete

149 zárták. Siklós nagyközség történetét 1928-ban „Siklós monográfiája" címen Bálint Ferenc, 1937-ben nagy tudományos alapossággal, 365 oldal terjedelemmel „Siklós múltja" címen a ref. vallású siklósi ügyvéd Fejes János dr. írta meg. 2. A reformátió elterjedése Siklóson és Délbaranyában. A délmagyarországi reformétió a magyar Wittenbergből Siklósról indult ki. 1517-ben, a reformátió megindulásakor Siklós várának művelt és felvilágosodott ura Perényi Imre nádor (fl519) és fia Perényi Péter (1502—1548), Magyarország főkapitánya, Ferdinánd király híve, valamint Perényi íródeákja, s udvari papja Siklóssy Mihály, azonnal a reformátióhoz csatlakoztak. A siklósi vezető emberek közül, nagykárolyi Vass Mihály várkapitány (Castellanus) is evangélikus volt. Lásd: „Payr Dunántúli ev. egyházkerület története" 496-ik oldal. Midőn a mohácsi csatatéren, 1526-ban hősi halált halt magyar vitézek holttetemét senki eltemetni nem merte, a siklósi várból az éj leple alatt, Perényi Imre bátor neje, Kanizsay Dorottya jött ki munkásaival és a hősök holttetemét eltemettette. A történetírók feljegyzése szerint: „1540-ben Siklós és környéke a Rinya folyóig az evangélikus hitet vallotta". Az ev. hitet valló Sztáray Mihály, ki később laskói lelkész lett, mint ő maga írja: Baranyában és Szlavóniában, több mint 120 prot. gyülekezetet alapított. A reformátio terjesztői voltak még Baranyában többek közt: Szegedi Kiss István, Eszéki Zigerius Imre, Kopácsy Mihály. A baranyai magyarok közt később Kálvin tanítása hódított és Siklóson is már 1652-ben virágzó ref. egyház volt. Bálint Ferenc: „Siklós monográfiája" c. művében csak annyit jegyez fel, hogy „az ág. h. ev.-ok szaporodása feltűnő". 3. Siklós a haza és vallásszabadság védelmében. Siklós 1543—1687-ig török rabságban sínylődött, míg végre 1687. aug. 12 -én, a közeli nagvharsányi csatában, a magyarok, bár nagy véráldozattal, de leverték a törököket és kiűzték őket az országból. 1704-ben, Siklós prot. magyarsága is a haza és vallásszabadságért harcoló Rákóczi kurucaihoz pártolt. 1705-ben, Balogh Ádám, Rákóczi kuruc vezére rohammal foglalta el Siklóst, a császáriaktól. Az 1848-iki szabadságharcban, Gróf Battyhányi Kázmér, Siklós földesura tűnt ki, aki a siklósi járásból, közel 1000, köztük sok prot. honvédet toborzott össze, a drávai határ megvédésére. Haynau bosszúból 1849-ben, a Siklóshoz közeli