Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

50 tába állítva, a gyülekezet és az egész község jóvoltáért s ama két legfőbb ideálért: Istenért és a hazáért annál nagyobb buzgalommal küzdjön és dolgozzon. A munkatér elég nagy volt. Az anyagyülekezet, két messze eső nagy filíával, egy fiókegyházzal és 60 szórványközséggel, 2000-nél több, jobbára szétszórtan lakó ev. hívővel, itt ez exponált déli végeken lelkileg gondozni, a messzi szórványokban (Siklós, Mohács, Főherceglak, Beremend, Pélmonostor, Braidaföld, Villány) a hitoktatást elvégezni, a nyájat az előnyomuló szektáktól megvédeni s e mellett nemzetiségi vidéken, a nemzeti eszmét, véghetetlen türelemmel és önmegtagadással, lassan és fokozatosan, a szívekbe plántálni, nem volt könnyű feladat. Vértesi lelkipásztorkodása alatti nevezetesebb események időrendben a következők: 1905. évben: Jun. 1-én Wurch Gyula tanító, 9 évi buzgó működés után nyugalomba vonult. Jul. 23-án Illgen Antal gyönki Kiss János tanító. lelkész elnöklete alatt megtartott közgyűlés, Vértesit lelkésszé választotta. Aug. 20-án, egy próbaévre Kiss Jánost választották meg kántortanítóul, kit 1906. jan. 28-án véglegesítettek.