Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

27 1820—1822. működött itt. 1823—24 Bissinger János, 1825—34 Buss Miklós volt itt tanító. Majd 1835-ben, a gyülekezet Nonnenmacher Károlyt választotta meg tanítójává. A tanítók elvégezték a gyermekek tanítását, vezették az istentiszteletnél az éneket, prédikáltak és temettek is. Az úrvacsorát a tolnamegyei lelkészek, közöttük különösen Borbély bonyhádi lelkész, kinek hatáskörébe Magyarbóly mint szórvány tartozott, és a szomszéd nagyharsányi ref. lelkész osztotta ki. A keresztelést, a szomszédos ref. és kait., különösen pedig a nagyharsányi ref. németmároki róm. kat. és a helyi gör. kel. templomban végeztették el. A tolnai egyházmegye a folyton növekvő számú délbaranyai ev. hívek ellátására, abban az időben legtöbb ev. lélekszámot magában foglaló Kácsfalura 1829-ben Bors János levitát küldte ki és lelki gondozás alá helyezte a magyarbólyi, ivándárdai és bolmányi híveket. 1830-ban, nagy áldozattal kijavították az iskolát és temető céljára egy hold földet vásároltak. A legrégibb anyakönyvi feljegyzések 1835. március 2-től fogva vannak. Legelői az ev. vallású Jaszmann János neve van feljegyezve, kit 1835. március 3-án Kádas Imre nagyharsányi ref. lelkész keresztelt. A magyarbólyi evang. hívek lelki gondozását és vallásszabadságukban való kellő megvédésüket, sem a tanítás gondjaival elfoglalt tanító, sem a nagy távolságra fekvő kácsfalui levitapredikátor teljesíteni nem tudta, így a hívek, kik mint a pásztornélküli nyáj, elhagyatva érezték magukat, arra vágyódtak, hogy helyben lelkipásztoruk legyen, ki a híveket behatóbban gondozza és az ellenséges támadások ellen megvédje, s megoltalmazza. Ennek megvalósítására a legjobb alkalom akkor kínálkozott, midőn Bors János kácsfalui levitát Kácsfaluról elhelyezték, s ezáltal megszűnt az a kötelék, mely Magyarbóly filiát Kácsfaluhoz fűzte. A magyarbólyi evang. leányegyház Röck Lajos, hercegi uradalmi ügyész vezetésével sürgősen megtette a lépéseket aziránt, hogy Magyarbólyt önálló gyülekezetté szervezzék át. Itt jegyezük meg azt, hogy a dárdai uradalom, Magyarbóllyal együtt, az 1843. évben, az ev. vallású Schaumburg-Lippe György Vilmos uralkodó herceg tulajdonába ment át, amely időtől fogva a hercegi uradalom neve, s