Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

25 gersbach); Alsónánáról: Fridrich; Hidasról: Hammel (Homberg am der Ohm); Gyünkről: Steitz; Kácsfaluról: Muck; Váraljáról: Pitz család. Ackermann származási helye Klosterstadt, Darmstadt-Hessen, Krohé Rothenburg am Nekar és Owisheim Wittenberg, Krause Thüringen-Erfurt, Leitsmanndorfi és Ochsenburgi Lasberg Emilia grófné (Roykó lelkész neje) Randesakker Bajor o., Salzmann Károly urad. felügyelő (Schnepfenthal). Magyarbóly szórványaiban leteilepült ev.-ok és származási helyük: Főherceglakon: Kleblovszky Antal (Nagylak) felügyelő, Zimmermann Károly jószágigazgató (1846 körül), Reich Károly (Igló) adjunktus, Révy Károly mérnök, Fischl János (Királyfalva) állatorvos, Maier Emil jószágkormányzó, Villányban: Grosz János urad. pincemester (1846), Lemle Gábor (Alsónána), Dietz Dániel (Lambrecht, Bajor o.), Hercegtöttösön Héra József (Váralja), Szontágh Mihály vendéglős (Késmárk), Sátorhelyen: Dorner János (szül. Zurány) és Zoltán György tiszttartók, Németbólyon: Babtist János pincemester (Klein-Wölken Porosz o.), Idamajorban: Nordmeyer Károly intéző, Schmorl Bernát (szül. 1830, Wölkau Porosz o.) tiszttartó, Beremenden: Schmorl Waldemár, Hutter János (Locsmánd), Freytag Guidó tiszttartók, Kislippón Nemegyei Ákos tiszttartó (Nagyszebenben szül. 1841 körül), Fischer Christián-Frigyes (szül. 1820 Dettingen Würtenberg), Schneider Dániel (Mekényes), Virágoson Jürsch Henrik molnár (Prisanoviz, Mecklenburg Schwerin). Roykó magyarbólyi lelkész eskette Baranyaváron lakó Nendtwich Sándor mérnököt és Nemes Zolnay Klárát 1858. május 31 -én és temette el 1858. aug. 5-én Pécsen, Nendtwich Tamás késmárki származású gyógyszerészt és ev. egyházfelügyelőt és Ma gyárból yban, Nemes Zenthe László ref. mérnököt 1879-ben. A világháború és szerb megszállás után (1918—21) költöztek Magyarbólyba s kapcsolódtak bele az ev. egyházi életbe, a magyar ajkú, ref. Hoff er Béla, Lőczy Ferenc, Kovács Sándor, Szarka Sándor, Gyana Illés, Kozma Ferenc és családja. Megjegyzendő, hogy Magyarbóly környékbeli községekben — eltekintve a reformáció kezdetén Sztárai által alapított sok protestáns gyülekezettől — már előbb is voltak evangélikusok. Schultz r. kat. plébános gyülekezete történetében megjegyzi, hogy a szomszéd faluban, „Németmárokon, a XVIII. sz. elején, a róm. kath. vallásúak száma még kisebb volt". 1741-ben Né-