Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

III. Amagyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története

III. A magyarbólyi evangélikus gyülekezet részletes története. 1. Az első evangélikusok beköltözése és letelepülése Magyarbólyban. Az első evangélikus, Hock János nevezetű, 1803-ban, Bátaapáti tolnamegyei községből jött Magyarbólyba. Később, 1815-ben, már többen követték őt. 1823-ban történt, hogy a nagykiterjedésű dárdai uradalomnak, melyhez Magyarbóly is tartozott, nemesen érző róm. kat. tulajdonosa Eszter házy Nep. János gróf, evang. vallású jószágigazgatójának, Landgraf tanácsára, átírt a szomszéd Tolna megyébe és az oda már a németországi rossz megélhetési viszonyok, s az ottani háborúk utáni elszegényedés és nyomorúság miatt, 1720 óta Würtenberg, Hessen, s a Rajna mellékéről odatelepült, szorgalmas evang. németajkú telepesekből kért munkásokat, azon célból, hogy az elhanyagolt úrbéri földeket átvegyék és megmunkálják. Sokan eleget tettek e kérelemnek s az evang. németajkúakból egymásután több telep létesült, így: Magyarbólyban, Kácsfalun, lvándárdán, Borjádon és Bolmányban. Az első evang. telepesek Magyarbólyban: Hock János, Jung Dániel Bátaapátiból, Jaszmann Péter Zsibrikből, Glöckner Jakab Bonyhádról, Nuszkern János, Jung András, Meinhardt György Majosról és Buschbach Konrád Gyönkről. Későbbi telepesek (zárójelben egyesek származási helyét is feltüntetve): Bonyhádról: Bernhardt, Jung, Heil, Karl; Bátaapátiból: Póth, Mérnyi, Engel (Hessen), Hehl, Jung, Kremer, Hufnägel, Wild, Kresz, Lach; Mórágyról: Peller, Kremer, Schiszier (Feuerbach), Schneider (Hidas és Váralja is), Glöckner, Schwarz, Christmann, Hönig, Preisz; Izményről: Bier, Rittinger, Till, Schuchmann, Kismányokról: Pflug, Hekkerné szül. Schmidt; Nagy székelyről: Neuhäuser; Varsádról: Schlitt (Billertshausen-Hessen)

; Majosról és Felsőnánáról: Braun (An-