Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

II. Magyarbóly község jelenlegi fekvése, lélekszáma, keletkezése és régi lakói

21 gélikusok tulajdonában van kb. 700, róm. kat. 540, gör. kel. 180, bapt. 15 pol. község 65 kat. hold. Földreform folyamán az ev.-ok 160, róm. kat. 83, bapt. 5, az ev. egyház 3, róm. kat. 2, pol. köz­ség ismétlő iskola céljára 2 kat. holdat vett. Az ev. egyháznak van saját használatára a földreformfölddel együtt kb. 63/4 az ev. lelkész részére 12, az ev. kántortanító használatára 63/4 kat. hold földje. Magyarbóly régi iratok szerint, „Bój", „Bója", Magyarbó­lya" néven volt feljegyezve. Magyarbóly neve valószínűleg „Bója", vagy „Bójta" magyar vezértől ered, kiről III. Béla ki­rály névtelen jegyzője Anonymus azt mondja, hogy a honfogla­láskor (896—898), Ete vezértársával együtt, Dunaszekcsőnél — a Dunán átkelve — e vidékkel együtt, melynek akkori neve Pan­nónia volt, elfoglalta. Brüstle J. a pécsi egyházm. történetében megjegyzi, hogy Nagy Lajos király 1349-ben Bólya Dezső (innen ered Dezső­bólya, Desebólya) ,,homo regiust" Magyarbóly környéki birto­kában Idamajor, Püspökbólytól (régebben Rácbóly) Petárdáig terjedő birtokában megerősíti. 1380. évi Baranyamegyei levéltári feljegyzésekben Bóli Ist­ván nevezetű és Bóli András egy birtok miatt tárgyaltak. A Bóli birtokon, több község keletkezett, melyeket lakóiról, Magyarbóly­Németbóly-Rácbólynak neveztek el. E községek mind a mai napig megtartották elnevezésüket. Községünk régebben az or­szágút és a Karassa patak közti vizenyős részen terült el. Az ev. parochia szomszédságában, szántáskor ősrégi fegy­veréket, sőt római pénzt is találtak. A községtől nem messze, a Németmárok felé vezető út bal oldalán, a volt uradalmi erdő­terület egy völgyes-dombos részét, a nép ma is, „Türken Schanze"-nak, „Török sánc"-nak nevezi. Hogy itt a törököknek erődje, szállása, vagy temetője volt-e, (avagy a rómaiak útja, erődítménye) azt csak az ásatásokból tudnók meg. iMagyarbóly régi lakói, amint annak neve is mutatja és az első lelkész, Roykó is megjegyzi, magyarok voltak, akik azonban a török háborúkban elvéreztek. A Magyarbólytól kb. 30 km. fekvő Mohácsnál történt szomorú kimenetelű csatában, 1526. aug. 29-én sok ezer magyar vitéz esett el a hazáért. A pécsi egyetemi (püspöki) könyvtárban levő török adó­könyvekben azt olvashatjuk, hogy Dezsőbólyban 1554-ben 18,

Next

/
Oldalképek
Tartalom