Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

IX. A siklósi evangélikus missziói egyház rövidtörténete

IX. A siklósi evangélikus missziói egyház rövid története. 1. Siklós régi neve. A siklósi vár urai. Siklós nagyközség és járási székhely Baranyavármegyében. A nagyharsányi hegy és Harkány-fürdő közötti gyönyörű völgyben fekszik. A község közepén emelkedik ki, mint a déli végek őre, a történelmileg híres siklósi vár. A vártól nem messze van a híres harkányi gyógyfürdő. Siklóst, a rómaiak „Serena"-nak hívták. A honfoglaló magyarok nagyon megkedvelték e helyet, s nagy tömegekben telepedtek le e vidékre. A siklósi várat a Siklóssy család (Kán nemzetség) építtette a XIII. század végén. 1395-ben a Garay család foglalta el. Ez időből való feljegyzések szerint, Siklós vára Siklósi vár, „Castrum Suklós"-ként szerepel. 1483-ban, Mátyás király természetes fia, Corvin János volt Siklós földesura, majd Ujlaky Lőrinc, 1515-ben Perényi Imre és fia Péter, a törökök kivonulása után 1689-ben, Caprara Aeneas gróf, 1728-ban a Battyhániak, 1873-ban, a Gróf Benyovszky család birtokába került. Siklós vára arról nevezetes, hogy 1401-ben az ország alkotmányát meg nem tartó Zsigmond magyar királyt, maguk a magyarok ide