Vértesi Zoltán: Magyarbóly ev. egyházközség és filiái története. Pécs 1940.

I. Figyelemreméltó részletek Magyarország történetéből különös tekintettel Baranya megye és Magyarbóly község történetére,

13 osztrákok az oroszokat hívták segítségül és sajnos a túlerővel szemben kénytelenek voltak Világosnál a fegyvert letenni. Petőfi is, mint egyik költeményében előre megjósolta, ekkor esett el a harc mezején. Kossuth Lajos kénytelen volt száműzetésbe menni s bejárva Amerikát, Angolországot, Itáliát, hazafias beszédeivel a külföldön is sok barátot szerzett a magyar igazságnak. A szabadságharcnak szomorú vége lett. A császár teljhatalmú megbízottja, a ,,Bresciai Hiéna", Haynau 1849. okt. 6-án 13 magyar honvéd tábornokot Aradon kivégeztetett. Haynau, 1850. február 10-én kelt rendeletében a hazafiasan viselkedő evangélikus püspököket is elmozdította hivatalukból, sőt be is záratta őket, így pl. Haubner Máté dunántúli evang. püspök 6 évi várfogságot és a tiroli Kufstein várában egy és félévi börtönt szenvedett. Mint később a magyarbólyi gyülekezet történetéből láthatjuk, az 1858. okt. 10-én tartott evangélikus templom felavatásánál az előbbi oknál fogva nem jelenhetett meg a rendes püspök Haubner Máté, han^m csak a Haynau által kinevezett helyettes püspök Wohlmuth Lipót rohonci evangélikus lelkész. Első Ferenc József császár és király és a magyar nemzet között, a haza bölcse, Deák Ferenc közbenjárására, 1867-ben történt meg a kiegyezés. 8. Magyarország és a kultúra. A magyar nép ősidőktől fogva tanulékony volt és minden szépre és jóra hajlandóságot mutatott. A magyar nemzet — bár a sok ellenségtől, alig volt nyugta s folytonos harcban és küzdelemben élt — a műveltség és kultúra magas fokán áll. Az állam nyelvén, a magyaron kívül, nagyon sokcin, több, más nyelven is beszélnek. A magyar nép szorgalma, vendégszeretete és lovagiassága mindenki előtt ismert. Államférfiai, írói, költői éis művészei közül, nagyon sokan világhírnévre tettek szert. Büszkék vagyunk arra is, hogy a kiváló r. k. és ref. magyarok mellett az evangélikusok is sok jeles embert adtak a hazának, így: Kossuth Lajos, kinek emlékére Amerika is emlékművet állított, Petőfi Sándor, a nagy költő, Madarász Viktor festőművész, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész, a világ első gazdasági iskolájának megalapítója, a pozsonyi születésű Gróf Brunswik Teréz, az első magyar kisdedóvó megalapítója (1824. jun. 1-én Budán), Mikszáth Kálmán