Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 2. Magyar–tót papok

Mikor a sárfői gyülekezet lelkészévé választotta, 1641 december 13.-án felavatta Dubravius Dániel szuperintendens Lukas Ambrózius esperes és Nemanith János lelkész segédkezésével

1). Meddig működött Sárfőn, nem tudjuk. Pozsonyba 1662 május 12.-én hivták Majtényből.

2) Nem sokkal a templom elvétele előtt halt meg 1672 tavaszán. Feleségét Juditnak hivták. Egyik fia, Stephanides Ferenc, 1684-től 1696-ig a pozsonyi liceum rektora volt. Stephanides György 1669-ben Pozsonyban egy magyar kátét adott ki. SZEBERÉNYI LAJOS abból az ismert papi családból származott, mely a magyar evangélikus egyháznak több kiváló lelkészt, közöttük két püspököt adott. Atyja, Szeberényi András is pap volt, Maglódon, hol Szeberényi Lajos 1820 augusztus 15.-én született. Anyja szül. Krizsek Katalin volt. Hét éves korában a rákoscsabai református paphoz került magyar szóra, tiz éves korában nagybátyjához, Seberiny Jánoshoz, Selmecre; itt kilenc évig tanult és elvégezte a gimnáziumot. Sokat nélkülözött, mert atyja korán meghalt. Selmecen ismerkedett meg Petőfivel, akihez, később benső barátság kötötte. 1839-ben jött a pozsonyi liceumba s ide a theologiai tanárok közül különösen Boleman vonzotta. De még inkább lelkesítették az országgyűlés nagy szónokai: Deák, Széchenyi, Klauzál, Beöthy és mások. Miután a kandidatikumot letette (1841), Platthy László házához került nevelőnek Vieszkára, Trencsén megyében és innen, tanitványával, 1844-ben Pápára, ahol magánúton kezdett jogi tanulmányait szorgalmasan foly1) Lásd a feiavatottak könyvét, u. o. 46. 1 2) Docum arch. eccl. evang. páson. Tom. VI. pag. 6. Ugyanott 6. 1. Stephanidesnek 1662 aug. 8.-án kelt levele, melyben forma szerint való meghívást kér.