Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok
LADER JÁNOS a Bécs mellett levő Inzersdorfból való és úgy látszik, hogy szüleivel mint száműzött kivándorló jött Pozsonyba. Hol tanult, nem tudjuk. 1633 január elsején irta alá, mint meghívott pozsonyi lelkész a kontubernium törvényeit és 1) február 16.-án avatta föl itt Martini Miklós szuperintendens 2). Már 1637-ben meghalt 3). Neje szül. Ambtmann Regina volt és három gyermekük maradt: Anna Mária, kit Clausewitz Lőrinc vett nőül; János Jakab, aki mészáros volt Pozsonyban és 1658 augusztus 20.-án Grängel Zsuzsánnát, egy cinköntő özvegyét vette nőül ; Regina, akiről csak azt tudjuk, hogy 1635 október 17.-én keresztelték 4). MARTH JÁNOS MÁTYÁS Pozsonyban született 1691 június 21.-én. Atyja Marth Mátyás polgár és kereskedő volt, anyja szül. Schremser Éva Rozina. Gyenge, beteges gyermek volt. Négy éves koráig teste tele volt keléssel. Hét éves volt, mikor atyját elvesztette. Tanulmányait részint az iskolában, részint magánúton nyerte. 1703-ban Győrbe küldték a magyar nyelv megtanulására. A következő évben anyja Meidelhez, a Vörös Ökör vendéglőséhez ment nőül és ekkor Marth megismerte az akkori kocsmai élet egész durvaságát. Tanulmányai mellett a költészettel és zenével is foglalkozott és akkor legszivesebkerestfk és innen az a valószínűleg légből kapott, a drezdai konzisztóriumhoz küldött tudósítás, hogy Kollonich azért száműzte Krumbholtzot, mert egy vegyes házasságból született gyermeket megkeresztelt. Hogy a hamburgi pör idején Krumbholtz ottani ellenségei a pozsonyi viszálkodásra is kárörömmel hivatkoztak, az természetes. Krumbholtz később, az itteni tapasztalatokon is okulva, jónak látta a fennforgó vitás kérdések dolgában a következő irat kibocsátását: ,,Octo quaestiones theologico-practicae de elencho reali eiusque interdictione . . rationibus insimulque exemplis históriáé ecclesiasticae dilucidatae", Drezda 1701. 1) Manuscr. Convent. poson. Tom. VII. pag. 221. Manuscr. Convent. poson. Tom. XIII. pag. 34. 3) 1637 június 16.-án még keresztapa volt. 4) E három gyermeken kivül, kik közül a két idősebb nem Pozsonyban született, volt még egy 1634 szeptember 20.-án keresztelt, Máté nevű fiuk, ki, valószínűleg, még Lader előtt halt meg. Lader János Jakabnak két adóslevele van 1663-ból a gyülekezet levéltárában.
