Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

évig csupán tanulmányainak élt. Ekkor azzal bizták meg, hogy magyarországi evangelikus gyülekezetek számára a külföldön alamizsnagyüjtő útra induljon. így járta be a német birodalmat, Elzászt, Svájcot, Poroszországot, Dániát és 1741-ben érkezett haza. Nemsokára a besztercebányai gyülekezet hivta meg lelkésznek és március 10.-én avatta fot Pfannschmidt Keresztély szuperintendens Lőcsén. Hét év múlva elhagyta Besztercebányát, mert hivataltársai irigykedtek rá. Garamszeghre ment tót papnak az ottani artikuláris gyülekezetbe. 1749-ben Körmöcbányára hivták s alighogy odaérkezett, megkapta a meghivást a Bél halála által megüresedett helyre, Pozsonyba és e hivatalát július 5.-én foglalta el. Körülbelül egy évtizedig működött itt. 1759 március 3.-án halt meg hirtelen, de nem készületlenül, mert gondolt a halálra. — Neje szül. Sonntag Anna Mária volt. Két fia, Zsigmond és Gottfrid, jelentékeny emberré lett. Kéler derült lélek volt, minden gondját arra bizta, aki mindnyájunkról gondoskodik. Ezért a szegényeknek és betegeknek jóságos és gondos vigasztalója volt. KELLER JÁNOS BERNÁT magiszter 1616 körül született és fia vagy unokája volt Keller György (f 1632) *). saarbrückeni szuperintendensnek. Valószínűleg Strassburgban tanult, a pozsonyi gyülekezetnek 1643 április 17.-én kelt meghivását ugyanis e jegyzettel külték neki ,,a strassburgi egyetemen"

2). Itt tette le ez év május 4.-én Schmidt János dr. előtt vizsgáját és a következő napon felavatták. A concordia könyvet ,,

corde et calomo" (szivével és tollával) az nap irta alá

3), a pozsonyi 1) Saarbrückenben erre nézve nincs adat. 2) Pozsony város feljegyzései. -) Horning V. strassburgi lelkész közlése.