Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)
I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok
lője'). E szolgálat elismerése lehetett, hogy a két testvér, Gáspár és Simon, 1602 december 3.-án nemesi cimert kapott 2). 1603-ban Heuchelin Duna-Neuburgban lett lelkész 3). Innen fejedelmének parancsára, Renk András utódjául Pozsonyba jött. Nejét és gyermekeit a tanács kiküldöttje hozta el a következő évben. Ezzel az alkalommal a pozsonyiak köszönő levelet adtak át a fejedelemnek, hogy ilyen jól képzett és alkalmas embert küldött nekik 4). 1610-ben Heuchelint Maurach Rudolffal és Rössler Mártonnal a zsolnai zsinatra küldték ki 5) és ott a pozsonyi szuperintendencia német koadjutorává („inspektorává") választották. A pozsonyi kontubernium megalkotásában Heuchelin tevékeny részt vett; megszövegezte törvényeit"), első esperes lett és ő volt az első, ki a törvényeket aláirta. 1612 nyarán Maurach Rudolffal és Schrembser Jánossal Neuburgba utazott, hogy miért, azt nem tudjuk. Bethlen szabadságharca alatt Heuchelin a koronázási templomban prédikált. A pestis, mely e háború nyomán támadt, már 1621 nyarán elragadta. A gyülekezetnek e kiváló férfiú elvesztése fölött érzett fájdalma mély és jogos volt. Heuchelin alatt szilárdult meg tulajdonképen a gyülekezet belső élete. De egyébként is részt vett korának egyházi mozgalmaiban, társszerzője volt a Forgách biboros hercegprímáshoz írt feleletnek, mert Forgách hevesen kikelt a zsolnai zsinat határozatai ellen. — Heuchelin nejét Annának hívták (f 1624). Hat gyermekéről tudunk. Egyik ') V. ö. Braun: Chronicum Nordgaviense. V. könyv. 3. fejezet, 139 lap. és Sperl: Pfalzgraf Philipp Ludwig, 25. 1., ahol néhány utasilás is van a fejedelem részéről fiai nevelését illetőleg. 2) A cimert leirja Sperl a „ Vierteljahrabschrift für Wappenkunde"-ban, a berlini „Herold" társaság kiadásában 23. évf. 3. füzet, 282. 1.: sárga mezőben két fekete vonás keresztben; a koronás sisakon két fekete szarv között sárga vonalokból kiemelkedő oroszlán; a sisakfedő fekete és sárga. 3) Alt. birodalmi levéltár Münchenben. 4) Pozsony város feljegyzései 1609 március 28. 5) Ribiny, Memorabilia, Tom. I. pag. 373. 6) Szövegük Ribinynél 389. és köv. lapokon.
