Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 1. Német papok

ugyanily minőségben Geduly dr. mellé Pozsonyba. 1866 júniusában a kukméri, vasmegyei, gyülekezet hivta meg lelkésznek. Itt 12 évig működött nagy buzgalommal. 1878 augusztus 4.-én Pozsonyban választották meg és október hatodikán iktatták be ünnepiesen hivatalába. 1894-ben mint a gyülekezet legidősebb lelkésze az egyházi közgyűlés egyik elnöke és alesperes lett; ebben a minőségben a pozsonyi városi esperesség minden iskolája felügyelete alá került. 1903-ban súlyosan megbetegedett. 1904 tavaszán Pola mellett, Brioni szigetén helyreállt ugyan némileg egészsége, de csak rövid időre. Az előbb erős, egészséges ember mindig jobban összeesett és 1905 február 6.-án szélütés oltotta ki életét. Február nyolcadikán általános, nagy részvét mellett kisérték sirjába. — Neje, Schätzl Lujza, soproni születésü volt, házasságukból hét gyermek született, ezek közül három fiu és három leány van életben. Fürstöt a városban, az egyházkerületben, sőt az egyetemes egyházban, mindenütt igen szerették és több megtisztelő állásra kérték föl. Sok éven át volt a városi törvényhatósági bizottság tagja és itt különösen a szegényügy terén dolgozott szorgalmasan; mint a pozsonyi theol. akadémia úgynevezett kis bizottságának elnöke is gazdag tapasztalattal szolgálta egyházát. Fürst szelíd, bölcs ember volt, nem volt egyoldalú se theologiai, se politikai felfogásában. Példás, bensőséges családi életet élt és ezért a családi élet iránt való érzék ápolására nagy súlyt helyezett. Egyházi beszédeiben is ezt hangsúlyozta. Szónoklataiban több volt az érzés, mint az oktató elem, gyakran erős és zamatosan népies, ahogy csak a nép fia szólhatott. Nyomtatásban egy 1883-ban tartott Luther-ünnepről való jelentésen kivül semmit sem adott ki.