Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

II. Az istentiszteleti élet. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - Az istentisztelet a pozsonyi evangelikus egyházban - Második korszak. Az istentisztelet újraéledésétől az első racionalista énekes könyv behozataláig 1682–1788

thán, melynek hittel való megragadása vezet egyedül ez ,,élet"-hez, csak a tan tételes formájában ültethetők tovább és valihatók. De csak addig lesznek üdvös tanitás és üdvözitő igazság, amig az Íráshoz és hitvalláshoz hiven hirdetik. Ebben van a tiszta tan nagy fontossága. A pietizmusban is csak addig volt „élet", amig a tiszta tan tőkéjéből táplálkozhatott, melyet a sokat gyalázott orthodoxia hűsége tartott fönn számára. Mikor ezt a tőkét fölemésztette és az u. n. felvilágosodás szállt harcba ellene, lehanyatlott erőtlenül. A pietizmus az istentiszteletben is éreztette hatását. Természetének megfelel, hogy minden tárgyilagos, adott formát és rendet gépies és közömbös dolognak tartott. Nem ismer egyházi, gyülekezeti ájtatosságot, csak egyénit. Igy a közös ájtatosság hagyományos formáit nem használhatta. Mindent az egyéni tetszésre biz és a kegyelmi eszközök éltető erejéhez (ez is bizonyítja református eredetét) hiányzik benne az érzék. Az istentisztelet szerinte nem a kegyelmi eszközök átélése, hanem alkalom az egyéni érzelmek felköltésére. Az érzelem felébredése nélkül nincs ,,áldás". Ami nem hat meg, vagy egyénileg nem érzelmes, az „hidegen" hágy, „áldás" nélkül való — halott. Igy indul meg a pietizmussal az istentiszteleti életnek az a bomlása, mely száz esztendőnél tovább tart és az egyház kimondhatatlan kárára a szilárd istentiszteleti formák iránt való érzéket kiölte, pedig az egyesek jámborságának ezekben a keretekben kellett volna élnie. Az egyház gyóntató intézménye egészen megszűnt. Schade pietista a gyóntató széket a sátán székének nevezte. Megelégedtek az u. n. általános gyónással, mely tehát nem reformátori, hanem pietista eredetű. A kátémagyarázás formájában tartott régi gyermekistentisztelet helyébe a szabad katekizálás lép ; meghonosodik a konfirmáció, mely ez időtől fogva általános szokássá lett. Az istentisztelet művészi elemei elsatnyultak. Csak A Pozsonyi Evang. Egyház Története. II. 10