Schmidt K. J. – Markusowszky Sámuel – Ebner Gusztáv – Freuszmuth Frigyes: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története II. rész (Pozsony, 1906)

I. A papok életrajzai. Irta Schmidt Károly Jenő. Fordította Hamvas József - A papok életrajzai - 2. Magyar–tót papok

Függelék. BIERMANN KÁROLY SÁMUEL, 16 1. Megjelent még tőle az ev. német templom felavatásának 50. évfordulóján mondott beszéde, Pozsony 1826. (CLAVIGER HENBIK magiszter a Nordhausen mellett levő Obergebrában született 1530 és 1540 között. Először Nordhausenbe, majd Marienbergbe került, hol nagybátya, Claviger Ambrus 1550-től 59-ig lelkész volt, később a szász választó fejedelem orvosához, Naevius János dr.-hoz, Drezdába, 1555-ben a wittenbergai egyetemre. Itt öt évig tanult és Mansfeld Kristóf grófnál nevelő lett (1560—67). Ezt az állását flacianizmusa miatt elvesztve, fél évet még Wittenbergában töltött, 1568 február 10.-én avatta föl Eber Pál és a választó fejedelem Pozsonyba küldte a szerencsétlen II. János Frigyes herceg udvari papjának. A herceget az 1666-iki Grumbach-féle zavarokban való részvételéért fogságra vetették. Mint fogoly kétszer volt Pozsonyban: 1567 november 5.-étől 1569 szeptemberéig és 1569 október 15.-étől 1572 ápriliséig. Meddig szolgált nála Claviger, nem tudjuk, valamint azt sem, hogy Pozsonyban másoknak is hirdette-e az evangéliomot. Minden esetre megérdemli, hogy felemlítsük azok között, akik itt lelkészi hivatalt viseltek. [L. Buchwald: Wittenbergai felavatottak könyve, II. k. 89. és köv. 1.; II. János Frigyes hercegről 1. Beck : „Friedrich der Mittlere". Weimar 1858, II. k. 10. 1.]). CRUDY DÁNIELTŐL. (19. 1.) még nyomtatásban megjelent : „Nullitas animadversionum in libellum, cui titulus: Sola salvifica, ad trutinam rationis et revelationis expensa", 1791 és „Declaratio authoris schediasmatis de fide r. cath. sola salvifica ad examen eiusdem schediasmatis facta etc.", 1791. ECKHARDT BERTALAN 22. 1. Kristóf nevű fia n e m tanult. A Wittenbergában 1657 február 16.-án beirt Eckhardt Kristóf a későbbi kassai pap, de pozsonyi születésü. GEDULY LAJOS GÁBOR 27. 1. munkái közül több egyes prédikáció jelent meg nyomtatásban magyarul, németül és tótul. Igy: az 1853-iki merénylet alkalmával I. Ferenc József szerencsés megmenekülésekor mondott beszéd, (német) Besztercebánya 1853 ; halotti beszéd Seberiny szuperintendens fölött, (tót) Pest 1857; „Luther és Melanchton az ev. keresztyén példaképe", (német) Pozsony 1860; „A keresztyén hazafi képe. Beszéd gr. Széchenyi István gyászünnepélyén 1860 máj. 3." Pozsony 1860 (németül is megjelent); ,,A magyar evang. egyház gazdag szegénysége", Pest 1861. GÖTZ ANDRÁS 33. 1. ötödik leánya, Éva Mária, első izben Keller János Bernát lelkész neje volt. Lásd lent Kellernél. GROSZ (GROSCH) ANDRÁS 34. I. második nejével, Steudlin Magdolnával, 1617 január 31.-én esküdött meg. Magdolna bátyjával, Steudlin Tóbiással jött Pozsonyba s 1618-ban atyjuktól 2000 forintot örököltek, 1624ben nagybátyjuktól, Antorfból, 255 forintot (Augsburg város adókönyve). Grosz fia szász fejedelmi kolostori intéző volt Sornzigban.