Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

XVII. A királyi kormányhatóságok önkénykedései

tenni, hallgatóikat arra buzdítani, hogy velük bizalmasan érintkezzenek. Erre hatalmat a törvény sehol sem ad nekik, csakis vallásuk szabad gyakorlatát biztositja számukra még pedig a római katholikus vallás sérelme nélkül. Ha pedig nem szűnnének meg továbbra is támadni és gáncsolni a római katholikus vallást: még a prédikációtól is el kell tiltani lelkészeiket az egész országban. 5) Sok hódoltsági helyen és végvárban, melyek az 1681. törvényben mint ártikuláris helyek nincsenek felsorolva, de jelenleg nem katholikus egyházi életet folytatnak, a tényleg gyakorolt nem katholikus vallás beszüntetendő. 6) A jövőben, ha elhal egy nem katholikus lelkész, utódja csakis a királynak kifejezett engedélyével választható meg. Hogy pedig a király elbírálhassa azt, egyik vagy másik helyen megengedhető-e a nyilvános vallásgyakorlat, a folyamodók köteleztessenek annak kimutatására, vájjon az illető hely mely törvény vagy királyi rendelet alapján nevezhető ártikulárisnak. Ha nem birják ezt világosan kimutatni, vagy a kimutatáshoz kétség fér, vagy végül célirányosnak mutatkozik nem a törvény szerint járni el, a vallásgyakorlatot nem szabad engedélyezni. De ha rendben van is az ártikuláris hely kérdése, megszüntethető a szabad vallásgyakorlat akkor is, ha egy órányi távolságban nyilvánosan gyakorolhatják vallásukat. E miatt nem igen panaszkodhatnak, mert hiszen az uralkodó valláshoz tartozó sok katholikus is távol lehet papjától egy órányira, pedig a mi hitelveink szerint a pap hivatása fontosabb mint az eretnekeknél. 7) Azon templomokat, melyek hajdanában a római katholikusok birtokában voltak, vissza kell szerezni, valamint azon földeket és jövedelmeket is, melyek valaha katholikus templomokhoz és iskolákhoz tartoztak. A templomok, fundusok és jövedelmek ezen visszavétele vagy egyszerre történhetik, vagy részletenkint. a hogy