Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. evang. egyházközösség története I. rész (Pozsony, 1906)

I. Pozsony a XVI. században

pal biró épület, melynek megfelelőleg a belső udvar is hasonló alakú; a délnyugati főtorony (Römerthurm) magas csúcsos sisakkal és közvetlenül mellette az épület is hasonlóan csúcsos tetőzettel birt; az ezen toronynak átló irányában szemben fekvő vagyis északkeleti torony és a mellette levő épületrészek lapos tetővel vannak fedve. A főbejárat az előbb emiitett déli oldalról három bástyatoronynyal volt megvédve, melyek közül a legutolsó, már közel a város szintjéhez, közvetlenül a Vödriczkapu mellett emelkedett. A várnégyszög délkeleti szögletétől a Vödriczkapu felé szintén húzódik egy fal, melylyel több északnak húzódó fal képez szögletet, Az északkeleti részen a vár alján egy szöglettorony látható, melyhez hozzáépítették Mária Terézia korában a most is istállóul szolgáló részt. A képekből meg a mostani vakolatból következtethető, hogy a várat meszelték, úgy hogy a XVI. században világosabb, barátságosabb benyomást tett a szemlélőre. A várhegy a várral együtt úgy katonai, mint polgári és közigazgatási tekintetben külön területet képezett, hova a város hatalma el nem ért; még Bornemisza János főispánsága alatt is a XVI. század húszas éveiben más magatartást látunk ugyanazon dolgokban a várparancsnokságnál és a városi hatóságnál. A vár parancsnoka a király által kínevezett főúr, ki mint ilyen a Comes Posoniensis nevet viseli és eredetileg egyszersmind Pozsony megye főispánja is. A Comes Posoniensis, mint a pozsonyi vár katonai parancsnoka hasonlitlanu! nagyobb úr, mint Pozsony város polgármestere; nagyobb a hatásköre, előbbkelő a származása, magasabb társadalmi osztályhoz tartozik.Amazt a király nevezi ki, főnemes; ha még nem az, méltóságánál fogva zászlós úr; méltóságában csak a királynak, a nádornak, vagy országgyűlésnek felelős, fontos katonai missióval van megbízva és a körülményekhez képest nagy haderővel rendelkezik. Emezt a polgárok választják meg