Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

II. A reformáció elterjedése a somogy- és zalamegyei részeken

11a főurak és köznemesség példájára a reformáció hivévé lett. — Példa erre, a sok ezer meg ezer között, Tétény Istvánnak áttérése, aki a XVI-ik század végén Nádasdy Ferenchez intézett levelében urának azt írta, hogy önként, szabad akaratából határozta el magát, hogy megtagadja a pápistaságot és elfogadja az ágostai hitvallást. Természetes, hogy a főurak pártfogása s a nemességnek tevékenysége csak úgy járhatott megfelelő eredménnyel, ha találkoztak férfiak, kik az Isten igéjének tisztán és igazán leendő hirdetésére képesek és készek voltak. És hála Istennek, ezeken a tájakon is akadtak buzgó lelkipásztorok és tanítók, kik lelkesedéssel vállalkoztak az apostoli munkára és majd egy helyen letelepedve, majd meg apostoli vándorbottal kezükben, városrólvárosra meg faluról-falura járva, prédikálták az evangéliomot, tanították a népet és rakták le sok gyülekezetnek alapjait. Emlékezzünk meg róluk! A kiválóbbaknak neveit beleirom e kis könyvbe. Dévai Biró Mátyás, Nádasdy Tamásnak udvari papja, a nádornak nemcsak sopron- és vasmegyei birtokain, hanem a Balaton vidékén is terjesztette a megjavított vallást. Szeremlyéni Mihály, az 1544-ik év körül Nagykanizsán volt ev. magyar lelkész és a vidéken is prédikálgatott, sok helyen megismertette a Krisztus igaz tudományát s sokan éppen az ő prédikációinak hatása alatt lettek evangélikusokká. Sztáray Mihály, a Duna és Dráva között téritett át sok családot, sőt több falut a protestáns hitre. Szegedi Máté, 1550-ben Kálmáncsán volt lelkész. Beszédei nagy hatást gyakoroltak a szigetvári katonákra is. Utóbb, Teryek Tamás kanizsai várparancsnok közbenjárására, Sárvárra Nádasdy udvarába került és ott már 1562 előtt működött. Ő lett 1577-ben a dunántúli evangélikusok első superintendense.