Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.

VII. Kimutatások

35 áldás fakadt nyomában. Egyik áldása abban is nyilvánult, hogy a gyülekezetek múltjára vonatkozó adatok összegyűjtettek és ezek egyik-másik egyházközség emlékfüzetében nyomtatásban is napvilágot láttak. Egyházmegyénk elküldötte képviselőit az 1914-ben megnyitott evangélikus zsinatra is. Ezek Németh Pál és Berzsenyi Sándor voltak. Ott volt Sass István surdi tanító is, kit a tanügy szolgálatában küldtek oda. Azonban ez a zsinat, — a világháború miatt, — már a kezdet kezdetén beszüntette ülésezéseit. Az 1916-ik évben egyházkerületünk újra megtisztelte egyházmegyénket azzal, hogy évi rendes közgyűlését Nagykanizsán tartotta meg, aug. 23-án. És érdekes, hogy Gyurátz Ferenc, kinek püspökké választása 1895-ben Nagykanizsán tartott kerületi gyűlésből indult ki, most ugyancsak a Nagykanizsán tartott gyűlésen terjesztette be a püspöki hivatalról való lemondását, levélileg. A püspökválasztó mozgalom tehát ismét innen indult ki, melynek eredménye Kapi Béla megválasztása lett, aki 1916. december havában történt ünnepélyes beiktatása óta nagy ambícióval, nagy tudással és nagy sikerrel vezeti a reá bízott egyházkerületet. Ha most már egy összefoglaló képet akarunk látni, akkor a következők állanak előttünk: VII. Kimutatások. A somogyi ág. hltv. evang. egyházmegyében esperesek voltak: Ládonyi Ferenc légrádi lelkész 1624-ben Schemtei Benedek „ „ 1642-ben Deselvicz István „ „ 1661-ben. Közben valószínűleg más lelkészek is voltak esperesek. Azután, mikor az 1673-ik évvel bekövetkezett a gályarabságnak gyászos korszaka, mikor Dunántúl csak két egyházmegye állott fenn, t. i. a győri és a kemenesaljai, akkor a somogyi és zalai gyülekezetek 3*