Mesterházy Sándor: A Somogyi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.
III. Az ellenreformáció
19 Mikor II. Rákóczi Ferenc 1703. nyarán a szabadság zászlóját kibontotta, az itt lakó protestáns nemesség — mely akkor túlnyomó nagy többségben volt és melynek soraiból választották, a Sümegen, 1708-ban tartott vármegyei gyűlésen Sankó Boldizsár személyében az alispánt is, — annál nagyobb lelkesedéssel csatlakozott a kuruc sereghez, mert a szabadságharctól vallása szabadságának védelmezését is várta. A harcok váltakozó szerencsével folytak. Egyszer a kurucok, máskor meg a labancok győztek. Mikor a kurucok győztek, a protestánsok reményei is újra éledtek. Mikor a labancokhoz pártolt a hadi szerencse, akkor a protestánsok reménye megtört, annyival inkább, mert a háború okozta bajokat egyébként is súlyosan érezték vállaikon ők is, itt Somogyban is, mely vidék pedig távolabb állott a nagyobb harcok színtertétől. Annál nagyobb lett szomorúságuk, mikor Rákóczi Ferenc — a külföldi fejedelmektől cserbenhagyatva — Lengyelországba menekült és a kuruc hadak fegyverletételével, 1711-ben, létrejött a szatmári békekötés. Ez a békekötési okirat Rákóczi volt híveinek mind életükre, mind javaikra teljes amneszciát, kegyelmet adott ugyan és elismerte a nemzet jogait, meg a protestánsok vallásszabadságát, de ez csak papiroson maradt s a protestánsok nem sokáig maradhattak békében. Újra megkezdődött a protestáns templomok és iskolák elfoglalása, vagy lerombolása, a protestáns híveknek a róm. kath. egyházba való, sokszor erőszakos, térítése, illetve bántalmazása, zaklatása. Különösen heves volt ez a támadás az 1715-ik év utáni időkben. A helytartótanács kiküldöttei, illetve a vármegye hajdúi és katonái, a plébánosok által felizgatott róm. kath. tömegekkel meg-megjelentek a protestáns helységekben, hogy elűzzék a protestáns lelkészt és tanítót, elfoglalják a protestánsoktól a templomot, a paplakot és az iskolát. Népünk természetesen amennyire tehette, védte a maga igazát. Több helyen volt összetűzés a két tábor népe között. 2*
