A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ÁLTALÁNOS TÖRTÉNELMI RÉSZ - Az egyházközség kialakulása és fejlődése II. József koráig

27 az iskolákat s a nagy templomnak — mely most egy ideig közössé vált — több mint felét a lakosság vallás szerinti elosztódása s az adófizetés alapján. A tizednek kétharmadát kapták s nem kellett a stólát a katholikus papoknak fizetni. Rákóczy hadiszerencséiének letűnésével még a Csáky egyezménykori állapotnál is rosszabb helyzetbe jutott a protestáns egyház. Löffelholz generális 1710-ben elfoglalta Lőcsét, a templomokat visszaadta a katholikusoknak s a szerencsétlen protestánsok kénytelenek voltak a császárhoz menni templomépitési engedélyért, mert a városon kivüli fatemplom az ostromkor leégett, Az engedélyt megkapták, de a templom lassan épiilt és csak 1713-ban avatták fel. Addig az istentiszteletet újra a városban, a Mészáros-utcai városi épületben (úgynevezett Stallung) tartották. 1721-ben Budán egy katholikusokból és protestánsokból álló bizottság ült össze a vallási törvények végrehajtása végett. A felekezeti ügyek ezen ujabb rendezését a katholikusok túlkapásai tették szükségessé és a protestánsok szemében sürgőssé. Ily esetekkel a mi egyházunk története is szolgál. 1713-ban Győríy László katholikus lelkész perrel támadja meg a protestáns egyházat azon az alapon, hogy öt éven keresztül jogtalanul — az ő megkárosításával — élvezték a tized kétharmadát. A per vége egyezség, mely szerint az egyház 700 forintot tizet Győrfynek. 1715-ben Faulbacher Gáspár katholikus lelkész intéz támadást a protestáns egyház ellen. Azt kívánja: kisebbítse lelkészei és tanítói számát, azok lakjanak a városon kivül s vonassék meg tőlük a gabonában és fában élvezett járandóság; ne taníthassanak iskoláikban magasabb tudományokat s legyenek kötelesek részt venni a katholikusok processioiban és egyéb ceremóniákban. A buzgó lelkész támadása szerencsére nem járt eredménnyel. A következő évben Loviczkovicz fővikárius templomvizsgálatot akart az evangelikus egyháznál végezni, de ez alkalommal szerencsésen meg menekedtek* tőle. Ezekhez hasonló esetek tették szükségessé az 1721-iki budapesti connnissiot, melybe a lőcsei egyház is elküldte képviselőit: Görgey Györgyöt és Petanczy megyei ügyészt, azon megbízást adva nekik, hogy sérelmeiket tíz pontba foglalva terjesszék ott elő, ami meg is történt, de a bizottság tagjai megegyezésre nem jutottak s a helyzet nem javult.