A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.
ÁLTALÁNOS TÖRTÉNELMI RÉSZ - Az egyházközség kialakulása és fejlődése II. József koráig
18 magának T. Ferdinánd királynak. Ez a hitvallás az úgynevezett confessio pentapolitana, melyet Stockei Lénárd, a bártfai gimnázium hires rektora készített, aki egyébként is lelke volt az öt szabad királyi város testvér ületének. I. Ferdinánd szentesitette az öt város hitvallását s egy ezzel egyidejűleg kiadott rendeletével megtiltotta üldözésüket. Hogy a confessio pentapolitana ezután — legalább egy ideig — hathatós védelemben részesítette az öt szabad királyi várost, kitűnik Hain feljegyzéséből. 1559-ben ugyanis a váci püspök és egy Zybrick nevű királyi biztos jelent meg Lőcsén, akik miután kívánságukra a hitvallást átnyújtották nekik, eltávoztak és ,.semmit sem változtattak vagy kíséreltek". Az ezután megválasztott lelkészek a confessio pentapolitanara tesznek esküt. A papjelöltek felavatása ekkor még csak ritkán történt a magyarországi superintendensek által. Legtöbbnyire külföldi egyetemeken: Wittenberg, Brieg és Grätz városokban szentelték fel őket. Az a körülmény, hogy már nemcsak katholikusból áttért, hanem protestáns szellemű egyetemeken képzett, a protestáns vallás tanait jól ismerő papok állottak az egyházak élén, természetesen nagyban előmozdította az egyházi élet egyöntetűségét és külsőségekben is távolodását a katholikus vallástól. Ez a fejlődés a XVI. század második felére esik, mely egyébként is a protestáns vallás s igy az egyes egyházak aligalig zavart, komoly következetességgel erősödésének és virágzásának kora, amelyet Tomasek igy jellemez: „Az ujonan alkotott lőcsei evaugelikus egyház Isten segélyével örvendetes fejlődésnek indult, Vagyonilag rendezett, kiváló intézményei, a gondosan megválogatott tisztviselők és tagjainak vallásos, minden jó iránt fogékony lelkülete annyira kitüntette, hogy a többi egyháznak mintául szolgálhatott." Nagy események nem rázták fel ekkortájt az egyház nyugalmát. Kedétyhullámzásra csak a „formula concordiae" körül megindult vita, majd az uj naptár behozatala adott okot a szepesi protestánsok, főként a papság körében. Kratzer késmárki lelkész a „Formula concordiae" mellett tört lándzsát s oly sikeresen, hogy a többség hajlandó lett volna pártjára állani, de ekkor Platner Antal lőcsei lelkész a csütörtökhelyi gyűlésen 1582-ben bebizo* nyitotta, hogy annak tételei a szentirással és az egyházi atyák tanaival ellenkeznek. Sikerült lelkésztársait meggyőzni s ezek ismét az ágostai hitvallás mellett foglaltak állást.
