A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.

ISKOLAÜGY

121 A nyelveken kívül tanítottak még történelmet és földrajzot, természetrajzot és természettant némi vegytannal, mennyiségtant, valamint bölcsészetel rendes keretben. Rendkívüli tárgy volt: a francia nyelv, ének, a szépírás, a szabadkézi rajz és a torna. Az évvégi és érettségi vizsgálatokat rendszerint Tomasek Pál tanfelügyelő, kir. tanácsos elnöklete és vezetése mellett tartották meg. Némely évben az évvégi vizsgálatokon báró Barkóczy Ferenc kir. biztos is jelen volt. Az iskola kebelében öt egymástól külön kezelt könyvtár volt ugy a tanárok, mint a tanulók használatára. Az első a régi főiskolai nagy könyvtár, mely azonban a terem szűke és a kellő állványok hiánya miatt teljesen berendezve és i ' íllitva nem volt. 1860. óta nem gyarapodott és alig volt forgalma. A második a gimnáziumi uj könyvtár, mely 1861-ben alapíttatott; tandijakból vett vagy ajándékban kapott müvekből állíttatott össze és 286 igen becses szakmüből állott. A magyar ifjúsági könyvtár 388 tudományos, szépirodalmi és vegyes müvet számlát; a német ifjúsági könyvtár 370 és a tót ifjúsági könyvtár 339 kötetet, melyekhez az iskola évenkint nyolc tudományos folyóiratot is járatott. Volt az iskolának rövid nyolc évi fennállása dacára természettani, vegytani szertára és növény-, állat-, ásvány- és éremgyüjteménye. Az evangelikus állami főgimnázium fentartotta a régi alumneumot, mint bevált intézményt. Ezen ,,tápdá"'-ba az 1867—68-iki iskolai évben járt összesen 51 tanuló, a régi látogatók évi 30, az ujabbak évi 38 frt tizetés mellett. A tápda egyéb jövedelmét akkor is adományok és gyűjtések alkották. Még C töndijak. ügynevezett „Dijnénzek" felett is rendelkezett a rövid életű iskola. Ilyen volt a Probstner-féle 63 frtos és az Ujházy- és Clementi-féle, melynek kamataiból szegény tanulók tápintézeti dija

:t fedezték. Végül megjegyzendő, hogy a tanulóknak közel eg> rraada tandíjmentes lett. Megemlítésre méltó gyűjtés vuit az úgynevezett „

Wochenkreuzer', ami abból állott, '..„gy hetenkint gyűjtöttek az ifjúság közt. Nyolc év alatt az eredmény 128 frt 58 kr. lett, Ezen öszszegből az igazgató az ifjúság beleegyezésével egy acél-harangot hozatott 1868-ban, mely azóta „rendeltetése helyén, Szepesudvardon (Burgerhofban) függ".