A lőcsei evangelikus egyházközség története : A reformatio 400 éves fordulója alkalmából kiad. az egyházközség. Lőcse 1917.
ISKOLAÜGY
107 Vizsgáljuk most közelebbről az iskola belső életét és a tanulók erkölcsi állapotát. Az iskola felett a főfelügyeletet a mindenkori városi plébános gyakorolta, 1671-ben a tanács a maga kebeléből két scholarchát választott és rendelt a felügyelő mellé. Az 1626-ban feljegyzett iskolai törvények szólnak a rector és a többi tanitók kötelességeiről, azután a tanulók kötelességeiről az iskolában, viseletükről a templomban, az utcán és temetéseknél és végre a büntetésekről. Ezeknek megítélésére szolgáljanak belőlök a következő intézkedések: A rector ne csak a maga osztályának viselje gondját, hanem vezesse az egész intézetet. Vizsgálja szorgalmasan az osztályokat, A tavaszi és őszi napéjegyen alkalmával tartson vizsgálatokat, amelyekre a papság és tanács meghivandók. Ez alkalommal történik a tanulók áthelyezése más csoportba vagy magasabb osztályba. A tanítóknak különösen szivükre kötik kötelességeik teljesítését és szigorúan megkövetelik tőlük, hogy minden nyilvános helyiséget kerüljenek. Az ifjúságtól jámbor és istenfélő magaviseletet követelnek. De a kedves ifjúság természeténél fogva lármás, pajkos, sőt kicsapongó volt, ami a városi lakosságnak annyival inkább feltűnt, minthogy az iskola a főtemplom mellett, a mostani városi kath. népiskola épületében volt elhelyezve. Mindezekért minden osztályban, sőt minden egyes padban voltak felvigyázók, kiknek kötelességük a vétkeseket feljegyezni, különben ők lakoltak. Sőt voltak utcai felvigyázók, kik az iskolán kivül is felügyeltek a tanulók* viselkedésére. Mindebből világosan kitűnik, hogy a fiatalság pajzánsága csakis szigorú fegyelem által volt ellensúlyozható. Ennek megfelelően alkalmazták a szükséges fenyítéket. Engedetlenség miatt enyhe büntetés: megrovás, azután verés; nagyobb kihágások miatt mint: éjjelezés, korcsmák, -osszhirü házak látogatása stb. miatt ismétf bezáratás (carcer) járt; íic.n javulás esetében pedig az iskolából való kizáratás. Hogy mily gyakori lehetett a verés, legjobban abból látható, hogy egy külön szünnap arra fordíttatott, hogy a tanulók vesszőket és mogyoróbotokat maguk hozzák az erdőből. A lőcsei iskola és társadalom humánus gondolkodásáról tanúskodik a szegény tanulók iránt gyakorolt jótékonysága; erről és az ilyen tanulók fentartásáról a tápintézet (alumneum) felállítása által gondoskodott, Az alumnusok az iskola épületében kaptak szállást. Közvetlen elöljárójuk a senior, egy segédtanító az éret-