Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

220' tezimális számítás elemeinek tanítása a középiskolában. „A középiskolai mathematikai tanítás reformja" című könyvben. Az egyházi életben is tevékenyen működik mint a különböző bizott­ságok tagja s egyúttal esperességi és egyetemes egyházi biró is. 1909-ben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a mathematikai oktatás nemzetközi bizottságába Magyarország egyik képviselőjévé nevezte ki, s mint ilyen résztvett a Milanóban, Cambridgeben és Párizsban tartott nemzetközi kongresszusokon. 1910-ben a franciaországi „Ministére de l'instruction publique et des beaux-arts" megtisztelte az „Officier d'Académie" címmel. A Közoktatási Tanács előadó tanácsosa és az Országos Tanári Nyugdíjintézet tagja. Renner János született 1889-ben Sopronban. Iskolánkhoz a meny­nyiségtan és természettan tanárává a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920-ban nevezte ki. Működését iskolánkban azonban ez ideig alig folytatta, mivel eleinte a báró Eötvös-féle geofizikai kutatásokban vett részt, jelenleg pedig a közoktatási kormány felkérésére az egyházi elöljáróság már a második évben is szabadságolta s a londoni Hungárián Oil Syndicate részére végez tudományos vizsgálatokat. Dr Serédi Lajos született 1860-ban Veszprémben. Nyolc évi eperjesi és két évi pozsonyi működése után iskolánkban 1896 óta tanítja a magyar és latin nyelvet és filozófiát. Évtizedeken keresztül volt a testület jegyzője. Irt egyházpolitikai és egyháztörténeti rajzokat, értekezéseket a különféle lapokba és folyóiratokba, az Athenaeumba és az Egyetemes Philologiai Közlönybe. Müvei: 1. Az ismeret kérdése a XVI—XVIII. század filozófiai küzdelmeiben Kantig 1889. — 2. Kerényi kedélyvilága 1892. — 3. Thukydides történeti müvének jelleme és főbb elvei. 1894. —4. Thukydides élete és tör­téneti müvei. 1894. — 5. A filozófia története 1904. II. kiad. 1910. Mesteri módon fordította magyarra Ovidius Fastiját és Horatius Római Ódáit, a Maecenashoz írott költeményeket s az Ars poetica-t, valamint Vergilius Eclogáit. Könyvünket leányának, Dobozyné, Serédi Katának rajzai díszítik. Scholtz Albert született 1846-ban Iglón. 1872-től működött főgim­náziumunkban a latin*nyelvet és földrajzot tanítva. Tankönyvei évtizedeken át használatban voltak iskolánkban. 1900-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1922.febr.7-én. Cikkeket írt a Földrajzi Közleményekbe. Munkái: 1. Az osztrák­magyar monarchia földrajza. 1879. 2. Földrajz a gimnáziumok használatára, négy részben 1880. 3. Politikai földrajz. 4. A mathematikai és physikai földrajz elemei (Ráth Arnolddal.) 1900. Scholtz Ágoston születeti 1844-ben Kotterbachban (Szepesm.). 1871-től működött főgimnáziumunkban mint a mennyiségtan és természettan tanára s e minőségében a legnagyobb mértékben kiérdemelte az egyháznak és az iskolai hatóságnak beléje helyezett bizalmát. 1875-ben igazgatóvá válasz­tották, de ezt a tisztét csak két évig viselte. 1884-ben megvált az iskolától, mivel Peczval Ottó helyébe egyetemi tanárnak neveztetett ki. Benne annak idején a gimnázium kitűnő tanárt vesztett el, ki tizenkét évig dísze volt a tanári testületnek. Az egyházhoz való hű ragaszkodásának szép jelét adta azzal is, hogy mikor az igazgatói hivatalt viselte, egy évi tiszteletdíját az egyháznak adományozta. Cikkei a Műegyetemi Lapokban, a Grunert-féle Archiv für Mathematik-ben jelentek meg. Meghalt 1916. május 6-án.

Next

/
Oldalképek
Tartalom