Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

III. FEJEZET. Az iskola viszonya az egyházhoz és államhoz

85 1841—42-töl a matriculákat magyarul vezették. 1843—44-től az V. és VI. osztály neve: A „tulajdonnevü" gymnasium 1. és II. humanitási osztálya; a négy alsó osztály neve: Középtanoda (polgári iskola). Progymnasium. 1853—54-től 1859—69-ig a négy alsó osztály neve: Latin és alreál osztályok. 1854—55-től 1860—61-ig a gimnázium csak négy osztályból állt. Az V. osz­tály megnyílt 1861—62-ben, a VI. oszt. 1864—65-ben. a VII. oszt. 1871—72-ben, a VIII. oszt. 1872—73-ban. 1877—78-ban pár­huzamossá tették az I. osztályt, de ez csak egy évig tartott. Az állandó párhuzamos osztályok fenntartása később kezdődött; és pedig az I. oszt. párhuzamos 1887—88 óta, a II. oszt. 1897—98 óta, a III. oszt. 1902—03 óta, a IV. osztály pedig 1904—05 óta. Mindez némi tekintetben világosabban látható statisztikai táblázatunkban is. (Lásd a 23. mellékletet.) Az iskola ilyen fejlődése azonban különféle nehézséggel járt. Az egyház nehezen tudott minden kiadást fedezni; 1878-ban a deficit 4700 forint volt. Voltak ekkor az egyház kebelében egyesek, kik nem lelkesültek a gimnáziumért, hanem inkább másnemű, reálirányú s kevesebb költségbe kerülő tanintézetet szerettek volna annyival inkább, mert az egyház érdeké­ben állónak sem tekintették oly intézet fenntartását, melynek hasznát nem annyira egyházunk, mint inkább más felekezetek élvezik, amennyiben az előző iskolai évben 422 tanuló között csak 95 volt evangélikus, a többi pedig más valláshoz tartozott. Ezek a gimnázium fenntartására fordított költségek leszállítását a VII. és VIII. osztály megszüntetésével akarták eszközölni. E szűkkeblű törekvés azonban meghiusult a többség eszményibb felfogásán. Evangélikus közpiskoláink számára ez évszázad folya­mán a következő tantervek készültek: 1806. és 1837-ben a Schedius-fé\e, 1842-ben a zay-ugróci, 1850-ben a Thun-féle Entwurf, 1861-ben a pesti Hunfalvy Pál-féle, 1869-ben az acsai és 1886-ban a budapesti Böhm-féle tanterv. Mint már említettük, iskolánk Schedius tanterve alapján fejlődött és ehhez mindig híven alkalmazkodott; intézetünk e szerint volt berendezve még fegyelmi intézkedéseiben is. 1 Hiányául emlegették, hogy nem érezte át egészen a magyar nyelv faji öntudatot adó erejét. A magyart inkább csak mint tannyelvet alkalmazza, nem önmagáért és irodalmáért. A Huma­täts-Classe-ben a Sprachunterrichtre vonatkozólag a következő­ket írja: ,,a) Deutsche und b) Ungarische Sprache sollen nun mehr hauptsächlich durch den Gebrauch und die Übung voll­kommen erlernt werden. Darum wird fort und fort in jeder 1 Vorschlag zu einer vollständigen Schulordnung — 1837. Ezt közöl­ték a reformátusokkal az egyesülésre való felhíváskor, akik azonban a magyar nyelv elemi iskolai tanításánál kifogásolták e kifejezést: „nur geht das Deutsche voraus". Amit aztán a javított kiadásból ki is hagytak. A tantervek Schedius tai­terre 1837

Next

/
Oldalképek
Tartalom