Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

I. FEJEZET. A gyülekezet és az iskola keletkezése

I FEJEZET A gyülekezet és az iskola keletkezése A reformáció tanításai korán eljutottak Buda várába is. Mária királyné, a Luther igaz céljait őszintén áhító, kedvelt udvari papjának, Henkel Jánosnak hatása alatt, kezdettől fogva nagy érdeklődést, mélységes rokonérzést tanúsított a hitjavítás iránt. El nem tagadható bizonysága ennek az a négy zsoltár, melyet a mohácsi vész után vigasztalásul és erősítésül Luther maga fordított németre és rövid ajánlással maga küldött meg az özvegy királynénak. A budai udvar német emberei, a város német tanítói, papjai, kereskedői tértek át legelőször a javított hitre, példájuk pedig mind távolabb vidékeken terjesztette az igazi evangélium igazi szellemét. A politikájában meghasonlott ország nemzeti pártja azonban a német földről jövő újításban a magyar nemzet szabadsága ellen irányuló támadást látva, könnyen érthető okokból a magyar nemzet függetlenségére törő, aggasztó veszedelmet látott a lelkekben gyorsan megfogant és mind nagyobb területeket hódító hitjavításban. Éveknek kellett elmúlniok, míg „világosság támadt mindenekben ..s be kellett látniok, hogy a reformáció a bensőséges hitéletet, a valódi evangélium megújhodását, a lelkiismeretnek és a kutatásnak szabadságát hozta; a vele járó humanizmus pedig az alaki szépségek eszményeit szerezte vissza az emberiségnek. Luther hívei hamarosan megszaporodhattak Budán, egyúttal Pesten is. Már a kezdet-kezdetén választottak lelkészeket, tanítókat, s ahogy történeti adatok bizonyítják, voltak templomaik is. A két testvérvárost a török nagyobbrészt elpusztította; áldozatul estek — részint rombadöntve, részint katonai célokra használva — az új templomok is. A megmaradt lakosság szűkösen húzódott meg az épségben maradt házakban. A katholikusokat és lutheránusokat a közös baj összébb tömörítette, s miként a budai helyőrségi templom falába illesztett márványtábla hirdeti: „A törökök alatt ezen templom minden keresztyén felekezetnek közös imaháza volt" ... A baj testvérekké tette őket. Ilyen módon a törökuralom alatt is élt és erősödött a protestantizmus; de minden megváltozott, mikor Lipót hadai Pestet megszállották, utóbb Budát s környékét, majd az egész országot felszabadították. A városok benépesítése — főként a török megszállás alatt kivándorolt polgárság visszatelepülése, illetve a régi jogaik A reform elterjedés Magyarországon