Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
II. FEJEZET. Iskolaépületeink
54 pedagógiai kérdésben tapasztalt tanácsadója Dr Erődi Béla tankerületi királyi főigazgató, az intézet minden időkben őszinte és önzetlen barátja volt. A magyar középiskolák fejlesztésében dúsan gyümölcsöző egyik hosszabb tanulmányútjáról tért éppen vissza, mikor a mi építésügyünk — pusztán a belső kerület telkeinek megfizethetetlen volta miatt — elaludt. Elragadtatással írta le az igazgatónak, s az akkori felügyelőnek, Dr MágocsyDietz Sándornak azokat a legújabb angol és francia középiskolákat, melyeket egyes városok a serdültebb ifjúság számára a külső területeken, befásított környékkel, egészséges tiszta levegőben építenek. Egyházi elöljáróságunk figyelme így terelődött a város egyik legszebb része, a Városliget felé, hol a telekárak olcsóbbsága mellett tiszta, egészséges környezet szinte kínálkozott a gimnázium megépítésére. Egyházunk és iskolánk őszinte háláját érdemeive ki, így terelték a főigazgató s a gimnázium igazgatója az ügyet végre üdvös irányba. A Képviselő Testület 1901. február 25-i gyűléséből ment fel az építési indítvány az egyházi közgyűléshez. A közgyűlésen hangzottak ugyan el felszólalások, melyek ellenezték a telekvételt és az új építkezést. Az aggodalomnak kettős alapja volt; az egyik az, hogy az egyház félmillió koronába kerülő vállalkozásba fog; a másik pedig az, hogy a kiszemelt telek távolesvén a Belvárostól, a tanulók létszáma lényegesen meg fog csökkenni. 1 Azonban az 1901 június 17-én tartott közgyűlés a javaslatot Dr Zsigmondy Jenő, egyházunk vezérférfiának pártolása folytán elfogadta és elhatározta, hogy a Városligeti-fasorban kiszemelt telkek egyike vásároltassák meg az építendő főgimnázium részére. E közben az egyház a városi tanács engedélyét is megnyerte, hogy az említett úton iskolát építhessen. A képviselőtestület egyúttal a terv pénzügyi oldalával is behatóan foglalkozott és elfogadta a gazdasági bizottság tervezetét, amely szerint a főgimnázium telkére, épületére és berendezésére szükséges összegek a következő forrásokból meríttessenek: először 300,000 K építési segélyt kér az egyház az államtól, másodszor 60,000 K vétessék a gimnáziumi alapból, harmadszor 100,000 K-ra tehető a megindítandó gyűjtés eredménye, negyedszer a még hiányzó összeg az egyházközségek nyugdíjalapjaiból kölcsön vétessék: ennek törlesztésére a Glosius-ArtnerKarolina-alap jövedelme köttessék le, mint amely az alapítólevél értelmében 1905-től kezdve ismét a budapesti evangélikus főgimnázium javára fog folyósíttatni. Az egyház időközben örömmel vette tudomásul, hogy az állam mind a kért építési államsegélyt, mind a gyűjtésre való engedélyt megadta. 1 Akkor még nem volt megépítve sem a Fasort a Lipótvárossal összekötő villamosvonal, sem a Bajza-utca nem lévén meghosszabbítva, nein volt kész a keleti és nyugati pályaudvart összekötő villamosvonal; míg most az iskola villamossal minden oldalról könnyen elérhető. Az építés pénzügyi megalapozása
