Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

II. FEJEZET. Iskolaépületeink

43 egyetemen fejezte be. 1837-ben választotta meg a pesti evang. kis magyar gyülekezet Bajza ajánlatára papjává, miután már előzőleg az Akadémia levelező tagja lett. Mint lelkész főgondját az egyházi szónoklatra fordította és ezen a téren nagy sikereket ért el. Rövid idő alatt országos hírű pap lett. Ahogy Albachot, a híres katholikus szónokot a protestánsok, úgy hallgatták Székácsot tömegesen a katholikusok. Midőn a negyvenes években gróf Zay Károly egyetemes felügyelő a reformátusokkal való egyesülés eszméjét hirdette, akkor Kossuth Lajos Székácsot és Székács József Török Pált, a helybeli református lelkészt szólította fel egy közös protestáns lap szerkesztésére. Ekkor indították meg ők ketten a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapot. A szerkesztők együttérző barátsága jó hatást gyakorolt a két testvérgyülekezetre, annyira, hogy abban az időben iskoláikat is egyesíteni akarták. Több ízben tartott nagy ünnepekalkalmával németszónoklatokat a Kálvin-téri református templomban, de a Deáktéren is beszélt többször németül.

1 1857-ben külföldi útjáról visszatérve, szerda estéken előadásokat tartott a németországi vallási mozgalmakról; a következő évben azonban abbahagyta ezeket, mivel a Statthaltereitől engedélyt kellett volna kérnie. A pátens elleni küz1 Székács 1840. Szilveszter-esti német beszédét az Ausschuss-Convent kinyomatta „ihres gediegenen Gehalts wegen auf Verlangen der Gemeinde". A német gyülekezetnek különben az volt az álláspontja korábban is (1832. ápr. 1.), hogy olyan lelkészt kell választani, „dem Gott die Gabe der Swada verliehen und der auf diesem Wege auch, und nicht blos durch gut gearbeitete Predigten auf die Herzen seiner Zuhörer einwirkt".