Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

222' Dr Szigethy Lajos született Újmalomsokon (Győr m.). Felszentelt lelkész. Tanári működését Eperjesen kezdte, onnan választatott meg főgimnáziumunkhoz a történelem és latin nyelv tanárává, ahol 1897 óta működik, írt értekezéseket, különféle tudományos cikkeket. Egyháztörténeti s iskolatörténeti előadásaival és alkalmi szónoklataival tevékeny részt vesz az egyházi és iskolai életben. Történeti tankönyveit több iskolában használják. A bányakerületi tanügyi bizottság elnöke s egyúttal ideiglenes elnöke az Evangélikus Tanárok és Tanítók Országos Egyesületének. Munkái: 1. Nagyajtai Cserei Mihály élete és históriája 1894. 2. Magyarok története. Két kötet. 19C0—1901. 3. Egyetemes történet. Három kötet. 1902—1903. 4. A magyar nemzet története. 1904. Dr Szolár Ferenc született 1882-ben Békéscsabán. 1906-tól kezdve működik iskolánkban minta magyar, latin és görög nyelvtanára. Munkája: Jelentés-Tanulmányok az asszimilációs jelentésváltozásokról. Szönyi (Schmid) Tódor énektanár iskolánkban 1872-től 1899-ig működött. Meghalt 1908-ban. Munkái: 1. Evangélikus énekes-Könyv iskolai használatra. 1892. 2. Az emberi hang és annak kiképzése. 1906. Dr Taubner Károly, a M. T. Akadémia tagja, született 1809-ben Velegh-en (Fehér m.). A lelkészi vizsgálat letétele után nevelősködött, majd Berlinben hallgatta a filozófiai, nyelvészeti, természettani és csillagászati előadásokat. Az ifjabb gróf Radzinszkyval beutazta Német-, Lengyel-, Orosz-, Svéd- és Dánországot. 1837-ben iskolánkhoz hívták meg igazgató-tanárnak s 1838-ban Mária Dorothea főhercegnőnek udvari papja lett. Iskolánkban szervezte az ifjúsági istentiszteleteket s megalapította a Magyar Társalom nevű önképzőkört. 1843-ban, midőn iskolánknak a zay-ugróci tantervre kellett áttérnie, lemondott állásáról. Lemondása okául betegeskedését, mások az egyházi hatósággal történt összeütközését állítják. Annyi bizonyos, hogy lemondása után Olaszországba ment, hol az ausztriai hadseregnél mint tábori lelkész szolgált, ahol több tudományos egyesületnek lett tagja Milanóban való tartózkodása idején. Halálozási éve és helye ismeretlen. Cikkei a Tudományos Gyűjteményben, az Athenaeumban, a Tudománytárban, a Prot. Egyházi és Iskolai Lapban (1842-től, melynek ez évben egyik szerkesztője volt), az Akadémiai Értesítőben jelentek meg. Munkái: 1. Bírálati vizsgálat Hegel bölcselkedése felett. 1838. 2. Die Verherrlichung Gottes in den Nöthen dieser Welt. Gedächtnissrede am Jahrestage der Donauüberschwemmung von 1838. 1839. 3. A lélekeszme, bölcsészetitörténetbírálati szempontból, különös tekintettel Hegelre. 1839. 4. Anakreon dalai. Fordítás. Kiadta Vajda Péter egy toldalékkal. 1839. 5. Archimedes körmérése, Eutropius magyarázásával. Fordítás. 1840. 6. Mértan. Számtan 7. Tiszta mennyiségtan. 1843. 8. Az első és másodrendű görbék összrendesekre átvitele és főbb tulajdonságaik. Buda. 1844. (A m. tudom. Akadémia által 100 arannyal díjaztatott. Mathem. Pályamunkák 1.). 9. Imádságos könyv mind a két felekezetű evang. cs. kir. hadfiak számára. Pest. 1855. Dr Tavasy (Teichengräber) Lajos született 1814. aug. 2-án lglón. Szülei korán elhalván, árvaságra jutott. Theologiára készült s közben megtanulta az angol, francia és olasz nyelvet. Egész tanulási ideje alatt mint tanulótársainak magántanítója tartotta fenn magát. Mint lelkészjelölt három évig volt nevelő báró Prónay Albert házánál. 1839-ben Németországba