Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

217' János Toldijához írt nagytudású magyarázatai országszerte nagyban hozzájárultak a magyar ifjúság ízlésének, irodalmi műveltségének fejlesztéséhez. Könyvei hathatósan elősegítették azt, hogy az új nemzedék a magyar nyelvet megszeresse és a magyar lélek megnyilatkozásait megismerje. írt sok nyelvészeti cikket különböző folyóiratokba és újságokba. Fordított latinból, németből, franciából. Jelenleg az Akadémia megbízásából az Arany-szótáron dolgozik. Mikor nyugalomba vonult, tanítványai 1899. október 22-én ünnepet rendeztek tiszteletére s ez alkalommal Stróbl által készített Toldi-szoborral ajándékozták meg. Dr Loisch János született 1878-ban Nagyszalókon (Szepes m). Iskolánknál 1903 óta möködik, mint a magyar és német nyelv és filozófia tanára. 1909-ben egy évet külföldön töltött s ez alkalommal Berlinben és Grenobleban egyetemi előadásokat hallgatott és középiskolákat látogatott főképpen az anyanyelvi irodalmi oktatás módszerének tanulmányozása végett. írt irodalomtörténeti és filozófiai cikkeket. Intézetünkben megalapította a magyar irodalmi osztálykönyvtárt és a modern irodalmi szertárt. Az ifjúságnak modern testi és lelki nevelése iránt való érdeklődéséből szervezte és vezette több éven keresztül iskolánk cserkészcsapatát, s többízben szervezett sí-tanfolyamot. A világháború alatt, 1915-ben iskolai színielőadást is rendezett. Dr Losonczi Zoltán született 1894-ben Késmárkon. Iskolánkban a magyar és német nyelvet tanítja 1917 óta. Számos nyelvészeti cikke jelent meg a Magyar Nyelvőrben, a Magyar Nyelvben, a Nyelvtudományi Közleményekben. A M. T. Akadémia Nagy Szótárának munkatársa. Majba Vilmos evangélikus lelkész, született 1865-ben Modorban (Pozsony m.). Az 1892—93. tanévben iskolánkban volt helyettes vallástanár. Buzgó munkásságot fejtett ki a Luther-Társaság által tervezett tankönyvvállalat megvalósítása érdekében, melynek célja lett volna egyrészt az egyházi irodalom fejlesztése, másrészt szegénysorsú jeles papfiaknak és leányoknak tanulási idejük alatt való segélyezése. Maurer János született 1850-ben Pesten. 1888-tól 1908-ig iskolánk tornatanára volt mint a Nemzeti Torna Egylet művezetője. Az egyes szerek használatáról és a tornatanítás módszeréről több cikket irt a „Tornaügy" című folyóiratba, kiadott több tornászati szakkönyvet is. Mauritz Rezső született 1839-ben Gölnicbányán (Szepes in.). Iskolánkban 18ö4-től 1873-ig tanította a mennyiségtant és természettant. 1873-ban a pesti állami főreáltanoda tanárává neveztetett ki. Sok pedagógiai cikket irt a szaklapokba; adott ki német nyelvtanokat mennyiségtani és természettani tankönyveket. Melczer Lajos született 1806-ban Osztrolukán (Zólyom m.). Iskolánkban 1838-tól 1860-ig működött. Kiváló tanár és tankönyvíró volt. Munkái: 1. Gyakorlatokon épült magyar szabályzatú latin nyelvtudomány. 1836. 2. Népszerüleg tanító magyar nyelvész, a tótajkú ifjúság számára. 1837. 3. Magyar szavalás és latin-magyar-német szótaglalás és fordítás gyakorlatai. 1842. 4. Magyar és német szó- és mondattan. 1842. 5. Oktatás a természet és földleírás elemeiben. 1845. Melich János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Magyar Nemzeti Múzeumi igazgató, egyetemi tanár, született 1872-ben Szarvason. Iskolánkban az 1896—97-i tanévben volt helyettestanár. A magyar nyelv tör-