Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.

X. FEJEZET. Tanárok életrajzai

215' iskolánk evangélikus ifjúságát a konfirmációi oktatásban szokta részesíteni s az egyház kebelébe felvenni. Évek során át tiszteljük iskolánkban mint érettségi elnököt is, ki mindig jóakarattal viseltetik tanítványaink és főgimnáziumunk iránt. Kanya Pál született 1794-ben Tiszolcon (Gömör m.). Mint lelkészjelölt, kandidatus, Magyarország felső vidékein több nemes úri családnál nevelősködött. A pesti evang. egyháznak Schwartner Márton egyetemi tanár, kivel ismeretségben állott, melegen ajánlotta. Schwartner pártfogoltja tisztességesen megállta helyét. A klasszikus nyelvekben való alapos készültsége mellett a hazai nyelvek közül a magyar, német és tót nyelven egyformán beszélt. Mint tanító, teljesen megfelelt a beléje helyezett bizalomnak s híven megvalósította az oltár előtt 1821-ben történt ünnepélyes beiktatása alkalmával tett azt az ígéretét, hogy legjobb tehetsége szerint iparkodni fog az egyház és az iskola javára működni. Később Taubner lemondása után 1843-tól 1845-ig, majd Tavasy hadbavonulása után 1848-tól 1860-ig a legválságosabb időkben volt az iskola igazgatója. Mint az egyetemes egyháznak és a helybeli egyháznak levéltárnoka s a német gyülekezet jegyzője, évek során át hasznos szolgálatokat tett az egyháznak. 1822. július 30-án tartott nyilvános osztályvizsgáján jelen volt Mária Dorothea, aki őt később gyermekei, József főherceg és Henriette főhercegnő, a későbbi belga királyné mellé házitanárul alkalmazta. 1860-ban Stuhlmüller Sámuellel együtt aláírás útján gyűjtött összegből teljes fizetéssel nyugdíjazták. A könyvtárhoz katalógust, a levéltárhoz regisztereket készítve, sokoldalúlag fáradozott az egyház érdekében. Tankönyveket is irt. Meghalt 1876. június 16-án. Cikkei megjelentek a Tudományos Gyűjteményben, a Nevelési Emléklapokban, az idősb Schedius Lajos János halotti tiszteletére kiadott Emlékszavak című munkában és iskolánk értesítőjében. Munkái: 1. A budapesti ágost. hitv. iskolák története 1825-ig. 2. Skizzen zur Geschichte der evangelischen Schulanstalten A. C. zu Pesth, aus Veranlassung der Freudenfeier der 50-jährigen . .. Wirksamkeit... des Herrn Joh. Ludw. v. Schedius. 1842. 3. Népszerű földrajzi oktatás, iskolai és magánhasználatra. 1847. 4. Számtan. 1848. 5. A pesti ágost. hitv. magyar-német egyesült evangyélmiak középponti (országos ?!) főtanodája. 1864. Kari János orvos-sebész doktor, múzeumi segédőr és egyetemi magántanár, született 1842-ben Cservenkán (Bácsbodrog m.). A bécsi egyetemen tanárai oly érdeklődést keltettek benne az ichthyológia iránt, hogy kizárólag ezzel kezdett foglalkozni. Iskolánkban 1874-től 1882-ig működött mint az intézet nagytudományú, buzgó és lelkiismeretes tanára. Meghalt 1882. január 25-én. Sok cikke jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia Értesítőjében, a Természettudományi Közlönyben, a Magyar Tanügyben, a Természetrajzi Füzetekben. Magyarország halainak legalaposabb ismerője volt. Munkái: 1. Jelentés az 1871-iki kirándulásom alkalmával Trieszt és Fiume környékén tett állattani gyűjtésemről. 1871. 2. Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum halgyűjteményében. 1879. (Károli János név alatt.) 3. Magyar földrajz és természetrajz. 1880. (E műben ö írta a természetrajzi részt, míg a földrajzit Scholtz Albert dolgozta ki.)