Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
X. FEJEZET. Tanárok életrajzai
211 Jelenleg nyugalomban él s csak néha ad hangot egy-egy szép költeményében a világháborúban szenvedett nagy vesztesége feletti bánatának. Greguss Gyula, a M. T. Akadémia tagja, G. Ágost öccse, született 1829-ben Eperjesen. Eleinte a jogi pályára készült s e mellett fiatal korában kezdte tanulmányozni a spanyol és portugál nyelvet; miután a szabadságharcot mint honvéd tüzértiszt végigküzdötte, tanulmányait a bécsi egyetemen és polytechnicumon végezte be. Onnan visszatérve, nevelő lett gróf Bethlen Józsefné, gróf Leiningen Károly özvegye családjánál. 1875-ben iskolánkhoz választották meg a mennyiségtan és természettan tanárává; két ízben volt az iskola igazgatója is. Tanítványai osztatlanul szerették és tisztelték, az egyház tagjai és tanártársai mindnyájan nagyrabecsülték. Sok természettudományi értekezést írt, kiváló érzéke volt a természettudományok népszerűsítése iránt. írt természettudományi tankönyveket, lefordította Camoens „Luziádá"-ját, Győry Vilmossal pedig Calderon „Az állhatatos fejedelem" című színmüvét. Tanítványai és az iskola fájdalmára 1869. szept. 5-én meghalt. Tankönyvei a következők voltak: 1. Közönséges természettan. A M. T. Akadémia által a hölgyek dijával jutalmazott pályamunka. 1861. — 2. Természettani földrajz. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A M. T. Akadémia által a magyar hölgyek díjával jutalmazott pályamunka. 1864. — 3. Természettan. 1867. Gretzmacher Jenő született 1881-ben Lőcsén. Kolozsvárott elvégezvén tanulmányait, gróf Teleki László családjánál nevelősködött. 1906. szeptembere óta működik főgimnáziumunkban mint a magyar és német nyelv tanára. Munkássága az iskolai életre szorítkozik, de e mellett évek során át tanítja iskolánkban a gyorsírást. Győry Vilmos, a M. T. Akadémia tagja, született 1838-ban Győrött. Szüleivel Pestre jött s elvégezte iskolánkban a hat gimnáziumi osztályt. Szülei ekkor sanyarú helyzetbe jutván, nem akarták őt tovább taníttatni, hanem könyvkereskedősegédnek szánták. De volt tanára, Argay János közbenjárására nagy áldozatok árán tovább taníttatták a piaristák gimnáziumában, ahol elvégezve a VII. és VIII. osztályt, az érettségit kitűnő sikerrel tette le. Mint nevelő működött Dessewffy Ottó házánál. Sok idegen nyelvet tanult; egy évet töltött Németországban. Hazatérve, előbb Pesten volt segédlelkész Székács mellett egy évig s ez idő alatt iskolánk osztályaiban a vallástant tanította. 1863-ban Orosházán választották lelkésszé, ahonnan 1876-ban a budapesti ág. h. ev. magyar egyház lelkészévé hívták meg. Nagy irodalmi munkásságát itt csak távolról jelezzük. Kitűnő verselése és gondos prózája a műfordítás mesterévé avatta. Mintaszerű pap és egyházának jeles szónoka volt; valódi lelki atyja, bizalmas barátja híveinek. Gimnáziumunknak mindenkor hü barátja és pártfogója volt s felvirágoztatását tőle telhetőleg előmozdítani igyekezett. Iskolánk ifjúsága részint személyes érintkezés, részint az ifjúság számára irt jeles müvei útján tanulta szeretni és becsülni a jeles vallástanárt és jószívű lelkészt. Barátai és tisztelői mély fájdalmára meghalt 1885. április 14-én. Haberern Jonathan, a M. T. Akadémia tagja, született 1818-ban Felkán. A Darvas, gróf Mikes és Szirmay családoknál nevelősködve több ízben beutazta a nyugati országokat. 1852-ben a szarvasi ág. h. ev. főgimnáziumban lett a filozófia, a görög és német nyelv rendes tanára, majd 17*
