Hittrich Ödön: A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium első száz esztendejének története. Budapest 1923.
VII. FEJEZET. Az iskola vagyona
184' ték és ezáltal iskolánk tulajdona lett. A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium Örökös Vándordija A Középiskolák KardcsapatVívóversenyére 1920. Vasból készült serleg. — Rakovszky István és Iván Vándordíja A Budapesti Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium Mindenkori Legjobb Szavalójának. Magyar stílusú ezüst serleg; 1922-ben kapta iskolánk Az iskola vagyoni helyzetére vonatkozólag csak az 1894-i állapotot fogjuk összehasonlításul adni a mai viszonyokhoz. A főgimnázium vagyona az 1894-i iskolai év végén: 1 1. a főgimnázium tulajdonát képező tőkepénzek, pénzbeli alapítványok, értékpapírok becsértéke 147,518 frt, 2. a főgimnázium saját ösztöndíjalap tőkepénzeinek, értékpapírjainak becsértéke 2482 frt, 3. az intézeti felszerelések (padok, szertári eszközök) becsértéke 10,000 frt, összes vagyon 160,000 frt. A főgimnázium jövedelme: tőkepénzeiből G141 frt, a lenntartó egyház hozzájárulásából 15,013 frt, tandíjakból 14,443 frt, évi ajándékokból 1872 frt, az ösztöndíjalapokból 98 frt, másnemű idegen ösztöndíjakból 645 frt, másnemű esetleges segélyekre befolyt 551 frt. Az összes évi jövedelem: 38,763 frt. Ugyanennyi volt a kiadás is, és pedig: az igazgató és rendes tanárok fizetésére 27,777 frt, rendes tárgyat tanító bejáró tanároknak 778 frt, tornatanítónak 1160 frt, rendkívüli tárgyat tanítóknak 1300 frt. Dologi szükségletekre kiadás volt: fűtés, világítás és tisztogatásra 614 frt, kisebb javításokra 497 frt, taneszközökre és szertári szükségletekre 193 frt, könyvtárra 390 frt, irodai dojgokra 215 frt, házbérre és adóra 4370 frt, vegyesekre 175 frt. Ösztöndíjakra és segélyezésekre kiadás a saját ösztöndíjalapokból 98 frt, másnemű idegen ösztöndíjakra 645 frt, másnemű segélyekre 551 frt, összesen 38,763 frt. Ekkor iskolánkat az egyház még saját erejéből tartotta fenn államsegély nélkül, ami az egyháznak igen nagy terhet okozott, hisz maga az egyház hozzájárulása (15,013 frt) több volt, mint a tandíjakból befolyó bevétel (14,443 frt), ami valóban nagy önfeláldozás volt egyházunktól, különösen, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az 1893—94-i iskolai év végén a beírt 433 tanuló közül volt evangélikus 199, ref. 23, unit. 2, r. kath. 28, gör. kel. 5, izr. 176. Tehát a beírt tanulóknak több mint fele nem evangélikus volt s az egyház hozzájárulása mégis több volt, mint az egész befolyt tandíj. Azóta a helyzet lényegesen megváltozott; egyházunk az államsegélyt is igénybe vette, valamint a nem evangélikus vallású tanulók tandíját is lényegesen emelte. Összehasonlításul itt közöljük iskolánk két számadását és pedig egyiket a háború előtti időből, a másikat pedig a legutóbbi évekből. 1 Batizfalvy 94, 1. Az iskola vagyoni helyzete, bevételei és kiadásai