Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

III. A város élete

NYÍREGYHÁZA AZ EZREDIK ÉVBE>Í> 93 A fentebb felsorolt adónemeken kivül jönnek aztán a pótadók. így a vármegyei pótadó az egyenes állami adónak 7"/o körülbelül 10500 frt, községi pótadó 53%, 63619 fit, útadó 8%. 12000 frt, had mentességi adó 4000 frt. Ezeken kivül ártéri adó 5400 frt, iparkamarai illeték az I. és II. oszt. kereseti adó 3°/o-a 800 frt, városi közmunkaváltság . 4500 frt. Egyenes'adó 166ÖÖÖTfrt^ úgy, hogy Nyiregyháza lakossága különféle czímeken államnak, megyének, városnak, ármentesitő társulatnak és iparkamarának a folyó ezredik évben összesen 266896 frt, kerekszámban 270000 frtot fizet, s ez alapon valóságos viriüse hazánknak, a városokat tekintve, aligha áll túl az adófizetők sorában a harminczadik helyen. Nyiregyháza népe elismert jó adófizető. Természetes, hogy mivel a közjövedelmek főforrása a földnhvelés, az adófizetés főidőszaka az ősz és a tél. Ez a két évszak a legmozgalmasabb ideje városunk adóhivatalának. Ekkor folyik ott össze a legtöbb teendő. Ezek ellátásában az adóügyi tanácsost a következő személyzet támogatja: Kovács P. Pál, a város legnépszerűbb alakjainak egyike, adópénztáros, Fedor Ágoston és Hibján Ferencz ellenőrök, Ilankószky István, Susztek Pál, Tomásószky Lajos adótisztek, Murányi Géza, ifj. Gaál Ede, Sebessy Lajos, Nagy Sándor Írnokok; Lustyik András, Szkubán Mihály, Pataky Dániel, Vrbecz András, Páskó Ferencz, Kulcsár József v. végrehajtók. Ezenkívül a hivatal szolgálatában áll 6 hetes és egy kézbesítő. Sztárok Ferencz rendőrkapitány, született 1835. október 4-én Bűd-Szent-Mihályon. Atyja De'/ső a gróf DessewfTyek uradalmának és Bűd-Szent-Mihály községnek orvosa volt. Elemi iskoláit szülőhelyén, a gymnasiumot Ujhelyt és Egerben,