Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.

X. Kereskedelem

259 gyáriparral biró városnak, — hanem azért is, mert szükségleteit a lakosság, de maga a kereskedelem jó része is külföldről szerzi be. Már maga ez az egy körülmény is eléggé indokolja azon tényt, hogy nálunk valami virágzó helyzete a kereskedelemnek nincsen. Beszerzési forrásai drágábbak, mint oly városé, a hol nagyobb az ipar, vagy a melyek közelebb feküsznek nagyobb világpiaczokhoz. De még jobban indokolja e tényt azon körülmény, hogy a vasúti elágazások számának növekedésénél fogva a kereskedelem a vidék nagyobb városaiban sincsen ugy centrálisáivá, mint az előtt volt, a mi aztán egyes kereskedelmi ágak jövedelmezőségében határozott visszaesést okoz, mint városunkban is, hol a kereskedelem az ötvenes évektől kezdve fejlett, a nyolezvanas évektől kezdve a kilenczvenes évekig megszerzett positióján megmaradt, a kilenczvenes éveken át azonban — mint az ipar — bizonyos pangást tüntet fel. Mindenesetre kereskedelmünk józanságára mutat, hogy e kedvezőtlen helyzet daczára a helyi piacz nagyobb rázkódtatásnak kitéve nincs, a miben nagy segitségére van a helybeli pénzpiacz később feltüntetendő kedvező helyzete. A mi már az egyes kereskedelmi ágakat illeti, a múltban határozottan a legvirágzóbb volt s ma is a legtekintélyesebb helyet foglalja el a gabonakereskedés. A nagy vidék, melynek városunk a központja, ide járt árut venni és adni. A helyi gabonakereskedés oly tekintélyes fokon állott, hogy Szabolcs, Ung, Beregh, Ugocsa és Máramarosmegyék gabonakereskedelme is itt bonyolult le, sok tekintélyes czég, — budapestiek és külföldiek egyaránt — itt állandó megbízottakat tartottak s 17*