Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza 1896.
I. A múltból
NYÍREGY HÁZA AZ EZKEDIK ÉVBEN . y hajlókot emeljen a magyar nemzeti törekvéseknek, művelődésnek és szellemi úgy, mint anyagi megerősödésnek. Ez az uj nemzedék az 1853. őszén Szarvasról, majd ké- ' sőbb a felvidékről, Gömör, Zólyom és Hontmegyékből idetelepített majdnem kétezeréi tótajku, de magyarlelkü lakosság volt. Gróf Károlyi Ferencz, a nagytekintélyű főúr és hatalmas dorniniumok urának nevéhez fűződik az érdem, mely a pusztulásnak indult régi haj du várost a telepítés gondolatával és végrehajtásával a teljes megsemmisüléstől, vagy legalább a nagyfokú hanyatlástól megmentette és itt egy nagy jövőre hivatott város keletkezésének vetette meg új alapjait. Az ő sürgetésére foglalkozik e kérdéssel a vármegye s egyezik bele bizonyos praktikus feltételek alatt a telepítésbe. Az ő ösztönzésére indul meg Szarvason Petrikovits János, értelmes csizmadiamester, hogy polgártársait a Nyíregyházára való költözködésre összetoborozza. Majd a házhely és szántóföld kérdése a bevándorlókra nézve különösen a vármegye szigorú határozatai alapján kedvezően dőlvén el, az ő hívására indul el 1753. őszén Szarvasról, Csabáról, Orosházáról, Mezőberényről Petrikovits János vezérlete alatt 300 család, hogy nj otthonában letelepüljön s megadja neki azt az őserőt, a melyben azután ez uj otthon minden további fejlődése, későbbi emelkedése és virágzása a szükséges táplálkozás forrását megtalálja. A milleniumi esztendőben virágzása oly magas fokára eljutott Nyíregyháza tehát — a melynek múltja ugyan szintén alighanem egyidős a magyar haza múltjával, de hogy e viszontagságos régi múltja után még van jelene s ilyen jelene: két alak iránt róhatja le emlékezése, hálája adóját: a nagymíveltsógü és áldozatkész gf. Károlyi Ferencz iránt, kit méltán tisztelhet második megalapítója gyanánt és az egyszerű polgár — Petrikovics János iránt, ki józan Ítélőképességével belátta a település hasznát magokra az áttelepülőkre nézve és a hatalmas főúr eszméjének propagandát csinált polgártársai között. Ugyancsak hálásan kell megemlékeznie Nyíregyházának Szabolcsvármegye rendeiről is, kik nemcsak hogy belátták e nagyfon-
