Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

IV. FEJEZET. A község története a jelen században 1848-ik évig

— 69 — 24000 Rforintokért, Nagy Kállai Kállay Miklóstól „az egész Famíliának képekben

1'. Előbb azonban megkináltattak a puszta akkori bérlői, nevezetesen „az öregebb Arendans Lukáts János, a kiben a5. Famíliának legnagyobb seeuritássa lehetett volna" és Lukáts Antal. Előbbi az „1805-ik Esztendőben Karátsony havának 29-ik napján Tettes Ns. Szabolcs Vármegyének JV. Kálló nevil Városában tartatott Uri szék" végzésének tanusága szerint „ az Uri szék előtt deelarálta, hogy azon Conditiók alatt, a mellyekre magokat a Komlósiak ajánlották, a Kaszaperegi Pusztát meg nem tartya s le mond az árendárul s egy átalyában le is mondott„Lukáts Antal pedig terhesnek tartván azt, hogy az seeuritásnak okáért előre fizetendő 24000 forint Summának interesse esztendőnként az Arendának fizetésében nem fogna betudódni, időt kivánt ezen feltétel iránt való további gondolkodásra", s miután a kért 15 nap alatt nem nyilatkozott, hallgatása lemondásnak vétetett. A mint azonban a komlósiak már a .24,000 frtot lefizették, a Lukácsék megbánva lemondásukat, bevádolták a komlósiakat Csanád vármegye előtt, mintha ezek őket mint olyanokat, kiknek emiitett bérlethez elsőbbségük volt, alattomos uton ki akarnák a bérletből túrni, minek az lett a következménye, hogy bárha a komlósiak a Lukácsék által felhozott vádakat a Méltóságos Kállay Familiához 1806 Aug. 30-kán küldött védiratukban teljesen és kétségbevonhatlanul megdöntötték, mégis 1807 tavaszán, mikor már a komlósiak fel is szántották, be is vetették a bérleti földet, Csanád vármegye brachiummal hajtotta