Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

XIV. FEJEZET. Az 1896-ik év, mint örömév Tót-Komlóson

— 423 — a bandérium képezte a fénypontját. — Pedig midőn e sorok irója a bandérium alakításának eszméjét megpendítette, nagyon kétkedve fogadták azt s kivihetőségében egyáltalában nem bíztak, nem 30 lovast, mint a mennyire a bandérium tervezve volt, de 15-öt 20-at sem lehet, úgymond, összehozni s íme lett 61, a mit egyébként érdemül az elöljáróságnak lehet betudni, mely a bíróval s törvénybiróval az élén ennek létrehozásán dicséretes buzgalommal fáradozott. A vendégek elismerő nyilatkozata nemcsak Szénfy Gyulának, a bandérium vezetőjének, ügyességére, ki aránylag rövid idő (mindössze 3—4 hét) alatt annyira begyakorolta őket, hanem általában valamennyinek ügyes lovaglására is vonatkozott. Az itt emiitett bandériumban részt vettek a következők: Szénfy Gyula, volt csendőr-őrsvezető, jelenleg községi írnok, mint vezető, kinek a begyakorlásban Prishin Ádám segédkezett, azután Antal András, Antal István, Antal Pál, Asztalos István, Benyo András, Bobor János, Csjernik Pál, Farkas András, Farkas Pál, Franciszti János, Gyurkovics András, Hnilicza György, Hovorka István, Hovorka István, Hovorka János, Hovorka János, Hovorka Pál, Hrivnák János, István András, Karasz Márton, Karkus István, Karkus János, Karkus János, Karkus János, Karkus Mátyás, Karkus Mátyás, Karkus Pál, Kelés Pál, Klavko György, Klement András, Klement György, Kmetykó Mihály, Lachata János, Laurovics István, Lehoczky György, Lehoczky György, Lehoczky Mátyás, Lehoczky Pál, Löwy Adolf, Machan Mihály, Malya János, Matajsz István, Matajsz János, Matejdesz János, Mótyovszky Pál, Mótyovszky Pál, Oravecz János, Orbán Mátyás, Pavlik Mihály,