Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

X. FEJEZET. Községi és társadalmi élet

— 349 — zottan előnyben voltak, kevesebb igényeik s kevesebb gondjaik lévén, hanem azt hisszük közel járunk az igazsághoz, ha a gutaütések nagy számát némi részben a gyártott szódavíz ivására vezetjük vissza. Háromnégy szódagyár is van Komlóson s van lakodalom, a hol sem pálinkára, sem borra nem telvén, tisztán szódavizet isznak, már pedig a szódaviznek hatását az ember idegeire senki sem tagadhatja. — Azok száma, kik 1831-től 1896. April. 24-ig szélhűdés vagy gutaütés következtében multak ki 557, mely számból az utolsó 15 évre, vagyis a mióta a szódagyártás Komlóson nagyobb lendületet nyert, csaknem a fele, vagyis 274 esik. — Szerencsétlenség vagy baleset által okozott halál volt 111, erőszakos halál 20 esetben s a kik önkezökkel vetettek véget életöknek, ilyen volt 33. — A többi haláleset részint vizkór, tüdőlob, bélgyuladás, vérhas, aggkori kimerültség, született gyengeség, részint pedig más halálos kórnak a következménye. — Bűntényért, mint gonosztevő, törvényes ítélet folytcin egyetlen egy homlősi ewiber sem végeztetett hi sem itthon, sem másutt. — Igaz ugyan, hogy a megyei jegyzőkönyv 1768-ik évből emlit egy esetet, mely szerint valami Fulyó András nevü tót-komlósi lakosra rábizonyodott volna, hogy oktalan állattal paráználkodott, a mi miatt azután először kinzatásnak vettetett alá, azután feje vétetvén, végre mind ő, mind pedig azon oktalan állat gyepen máglyán megégettetett, — de miután sem Fulyó név, sem pedig azon nevek közül, melyek e bűnténnyel kapcsolatosan említtetnek, az összes anyakönyvekben egy sem fordul elő, valószinü, hogy ez nem volt komlósi ember, a mi annyival is inkább hihető, mert Wallaszky Pál, a ki