Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

X. FEJEZET. Községi és társadalmi élet

— 301 — adott Komlósnak; Benyo, Hronecz, Strba családok Zolna-Szalatnyáról szintén Zólyomból jöttek le; Kar­kusék Nyustyáról Gömörm., Maligáék gömörmegyei Kis-Szlabosról, Lászikék szintén gömörmegyei Bugyik­falváról szakadtak ide. Szóval azt lehet mondani, hogy a nép zöme Zólyom-, Gömör-, Trencsén-, Hont- és Nógrádmegyéből eredt, s mint ilyen eredetére nézve tót nép, mely faji jellegét egész mostanáig meglehető­sen tisztán megtartotta, különösen antropologiai tekin­tetben. A férfiakat jellemzi az inkább magas, mint ala­csonyabb termet, széles váll, széles csontos arcz, izmos­ság, de nem kövérség, többnyire kék szem és inkább a szőke felé hajló gesztenyeszinü haj. A nők, mint ál­talában másutt is kisebbek, arczuk gömbölyűbb s a mellett szabályos; a hizás iránt több hajlammal birnak, mint a férfiak, egyébként ők is elég erőteljesek s nálok is a szőke haj és kék szem, mint egyik faji jelleg, túlnyomó. — Hogy pedig ezen szláv jelleget a komló­siak a változott, illetve a felvidékitől annyira külön­böző alföldi viszonyok daczára is meglehetősen tisztán megtartották, annak oka leginkább abban keresendő, hogy többnyire magok között házasodnak s ha vala­melyik fiatal ember nősül is más községből, többnyire szintén csak tót leányt vesz feleségül, igy a komló­siak leginkább a velők rokon eredetű nagylakiak, csa­baiak és szarvasiakból, vagy ezeknek rajaiból pitvaro­siak, albertiek, ambrózfalviak s tót-bánhegyesiekből választanak magoknak feleséget, ha vidékről nősülnek. — Hogy valamely komlósi fiatal ember magyar vagy német vagy bármi más nemzetiségű leányt vegyen feleségül, nagy ritkaság közé tartozik; de épen oly ritka azon eset is, hogy valamely komlósi tót leányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom