Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

III. FEJEZET. A mostani Komlós alapítása s fejlődése a mult században

— 26 rom. katholikusok és az evangelikus tótok között vallási villongások támadván, ez utóbbiak lakhelyöket odahagyni kényszerültek. Földesurok látva ugyanis a felekezeti súrlódást, hogy a további békétlenségnek elejét vegye, különösen Markovics Mátyás szarvasi ev. lelkész tanácsára ev. jobbágyainak felajánlotta, hogy komlósi pusztáján telepedjenek le. Ok azonban a nekik felajánlott pusztát nagyon távolinak találva, inkább a szintén nagy részben Rudnyánszky báró birtokához tartozott Csabacsüdöt kérelmezték, mire földesurok előbbi ajánlatát visszavonta, okul adva azt, hogy velők tehernél egyebet alig vállalna magára. — Erre azután némelyek Csabára, mások Szarvasra és Berénybe széledtek el, legtöbben azonban gróf Károlyi György mágocsi uradalmának Szeg vár ott lakó tiszttartójához fordultak s ott részesekül szegődtek be azon reményben, hogy az uradalomtól benépesitendő pusztát nyernek, mire a valószínűleg irántok jóakarattal viselkedett tiszttartó némi kilátást is nyújthatott. Ezt hallva Rudnyánszky báró, ki szentandrási tótjait szorgalmuk s példás magokviselete által szerette, megváltoztatván határozatát, komlósi pusztáját újból felajánlotta nekiek s ők nehogy a bizonyosat a bizonytalanért elszalaszszák, most már az ajánlatot szivesebben fogadták s földesurokkal a telepítésre vonatkozólag alkudozni kezdtek. A telepítésre vonatkozó szerződést 1746-ik év január 8-án meg is kötötték, a mint szószerint következik: „En alább irt ezen Oontractusomnak erejével adom tudtára mindeneknek, az kiknek illik, hogy Komlós nevü s T. N. Békés Vrmegyében lévő Pusztámat meg-akarván szállítanom, mely okból is, minthogy Sz.-András nevü