Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

II. FEJEZET. Néhány történeti adat az 1746-ik év előtti időből

1451-ben Margit, Keresztesi N. özvegye, a ki később Keserű János nejévé lőn és fia, Keresztes János Komlós egy részét leánynegyed fejében átadja mostoha leányának, Keresztes Ilonának, Kölkedy János nejének. (Békésm. okltr. II. 60.) Ezt azonban Kölkedy János és neje csak két éven át birják, a mennyiben részüket már 1453-ik évben Hunyadi János kormányzónak 60 magyar aranyforinton adták el. Hasonlóan cselekedtek egy év múlva, azaz 1454-ik évben özv. Fejéregyházi Benedekné szül. Simonkereki Margit és leánya Erzsébet, a mennyiben ők is a magok részét Hunyadi Jánosnak 100 tiszta arany forinton eladták. (Békésm. okit. I. 66.) A Hunyadi János által megvett birtokok kiegészitő részét képezték a szentandrási nagyuradalomnak, melyet még Zsigmond király adományozott Hunyadi Jánosnak s mely nagy kiterjedésű uradalom 1456-ban Szent-András, Csabacsüd, Szentetornya és Királyság községekből és az ezekhez tartozó pusztákból, valamint a Hunyadiak más uradalmaiból hozzácsatolt birtokokból, melyek közé tartozott Donáttornya, Komlós és Ötvenablak, állott. — így, a mint ebből is látható, Komlós egykoron a dicső emlékezetű Hunyadiak birtokát képezte, innen van, hogy 1464-ik évben I. Mátyás király a végre, hogy a Kállay-családot Ivasza-Pereg birtokába iktassák, királyi emberekül kijelölhette: „Blasius de Komlós sive Michael de eadem-t." (Kállay lt. a Nemz. Muzeumban) — Az itt emiitett Blasius de Komlós össze nem tévesztendő azon Komlósi Buday Balázszsal, a ki a Kállayaknak Kasza-Pereg birtokába való harmadszori beigtatásakor, 1466-ban mint szomszéd van jelen s ki ugyancsak 1469-ben mint királyi ember megvizsgálja a Kasza-Peregen elkövetett azon erőszakoskodásokat, (Kállay lt.) Tót-Komlós története * 2