Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma 1896.

VII. FEJEZET. Egyházak

— 117 — község történetével párhuzamosan mondottunk. Miután azonban a lelkész működése különösen az alakuló egyházak életének és fejló'désének lényeges tényezője, a mennyiben gyakran ettől függ az egyház felvirágzása, esetleg annak szétzüllése, s a mennyiben ennek neve körül csoportosulnak az egyház fontosabb mozzanatai: azt hiszem nem vétünk a történetírás szelleme ellen, ha e fejezetben az egyház történetét kiegészíteni akarván, az abban eddig működött lelkészek életrajzát adjuk. 1. Első lelkésze volt az egyháznak Szarkóczy János. A komlósiak őt a pestmegyei fóti egyházból még Sz.-Andrásra hívták volt meg s vele és Mravik Péter nevű tanítójukkal együtt jöttek le a komlósi pusztára. Az egyház ezen első lelkésze Wallaszky szerint példányszerü és az egyház iránti érdemekben gazdag vala. Lelkészi teendőit hiven teljesité, az egyházhivek lelki gondjait lelkiismeretesen hordozá, minek bizonysága nemcsak az, hogy mindjárt az egyház keletkezésésétől ugy a szülöttek, mint az eskettekről és halottakról rendes anyakönyvet vezetett, hanem az is, hogy midőn Békésmegye a szomszédos Osanádmegyével Komlós birtokáért folytatott versengésben el akarta fogatni, álruhában menekült s egy ideig más egyházakban bujdosott ugyan, de azért gyakran meglátogatta hiveit s az Uri szent vacsorát nékiek éjnek idején szolgáltatta fel s hiveit a megpróbáltatások nehéz napjaiban nem szűnt meg a hitben erősíteni. Midőn pedig az egyházra s községre nyugalmasabb napok derültek, híveinek a gazdálkodásban s takarékosságban is vezetője vala. Miután a komlósiak lelki gondozását 8 és fél éven át hiven teljesítette, meghalt 1754-ik év Nov. 1-én.